Csúnyán beleszólhattak Orbánék a macedón választásokba — már az EU is a balkáni magyar befolyásszerzés után érdeklődik

Az Európai Bizottságban arról tartottak vitát, hogy Orbán médiabefolyást szerzett a Balkánon.

A magyar befolyás Szlovénia és Észak-Macedónia belügyeibe a médiatulajdonokon keresztül címmel tartott vitát Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelyen ismét Orbán Viktor volt a főszereplő – írja beszámolójában a hvg.hu.

A lap szerint Orbán neve ezúttal azért is merült fel az ülésen, mert Észak-Macedónia volt miniszterelnöke, Putyin orosz elnök hívének számító és korrupció miatt börtönre ítélt Nikola Gruevszki a magyar kormány támogatásának köszönhetően jelenleg is Magyarországon tartózkodik. Gruevszki ugyanis korábban azzal az indokkal kapott menekültstátuszt, hogy ha hazájában letartóztatják, veszélybe került volna az élete.

Jourova ezzel kapcsolatban kiemelte, a bizottság fontosnak tartja, hogy független, erős és objektív médiaorgánumok legyenek elérhetők mindenhol és mindenki számára. Szerinte a média jelenleg gyenge, és egyre inkább ki van téve a politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak szinte mindenhol Európában.

Az Európai Bizottság számára rendkívül fontos a médiapluralizmus és a média szabadsága az uniós és a tagjelölt országok esetében is, mivel ezek révén meg tudják akadályozni a külső beavatkozásokat a szabad választásokba” – fogalmazott az alelnök.

Jourová arról is beszélt, hogy a bizottsági jelentések kitérnek az átláthatóságra, a tulajdonosi hátérre és az állami reklámok szerepére, valamint arra is, hogy a tagországok választási törvényeire vonatkozó szabályok megfelelnek-e az uniós elvárásoknak. Ezzel kapcsolatban kijelentette:

az átláthatóság Magyarországon és Szlovéniában is a kampányok során problémát jelenthet.

Az ülésen a magyar részről Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő szólalt fel, aki arról beszélt, hogy Szlovénia és Magyarország is tagjai az EU szabad piacának, így az európai vállalatok abban az uniós országban fektetnek be, ahol akarnak vagy épp tudnak – közölte.

“Azt javaslom Dobrev Klárának és a többi baloldali ellenzéki képviselőnek, hogy

ne álljanak meg itt.

Ha úgyis állandóan aláírásgyűjtéseket indítanak, akkor legyenek következetesek, és kezdeményezzék, hogy az EP vonja felelősségre Németországot és az Egyesült Államokat is, amiért beavatkoznak a magyar belügyekbe a magyar médiapiacon lévő tulajdonrészük által” – mondta Hidvéghi.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Orbán “nem sajnálja a magyar adófizetők pénzét”, hogy “megpróbáljon befolyást vásárolni” más európai országokban, például “médiát vásároltasson magának és köreinek” Szlovéniában vagy Észak-Macedóniában.

“Orbán reggeltől estig arról hadovál, hogy az EU beavatkozik a magyar belügyekbe, de egy pillanatig sem zavartatja magát, amikor ő avatkozik be más országok nemzeti szuverenitásába” – fogalmazott Molnár.

Az MTI szerint a vita alapját az is adta, hogy egy szlovén internetes portál nemrég hozta nyilvánosságra azt, hogy magyarországi vezetők szlovén bankok és közreműködők segítségével

nemzetközi műveletet dolgoztak ki, hogy politikai hírszerzési információkat és támogatást szerezhessenek

a VMRO-DPMNE észak-macedón párttal kapcsolatban álló médiaorgánumoknak.

Az állítások szerint a művelet célja az volt, hogy megbuktassa Zoran Zaev macedón miniszterelnök kormányát a 2020. április 12-i választásokon, és véget vessen a Macedónia nevéről több mint két és fél évtizeden át tartó vitát lezáró preszpa-tavi megállapodásnak.

A szlovén portál szerint ebben kulcsszerepet játszottak több olyan, a Janez Jansa szlovén miniszterelnök vezette Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közel álló magyar médiaorgánumok, amelyeket

Orbánhoz közel álló vállalatok finanszíroznak.

A szlovén hírportál által közzétett adatok és állítólagos információk azt voltak hivatottak igazolni, hogy 2018 augusztusában legalább három, a Fideszhez szorosan kötődő vállalat összesen 4 millió euróra tett szert tevékenységük bizonyos szakaszában, amelyből 1,5 millió Szlovéniában maradt, 2,5 milliót pedig Észak-Macedóniába utaltak át.

(HVG/MTI nyomán)

(Kiemelt fotó: MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski)