Ezt hívja Orbán sajtószabadságnak.
A szabadeuropa.hu közölt egy hosszú anyagot arról, hogyan is működik belülről az MTVA. Mondanánk, hogy megdöbbentünk, de valójában eddig is sejtettük, hogy Orbán propagandatévéjében a cenzúra és az öncenzúra összefonódása pokoli állapotokat eredményez.
Az M1 „híradója” napokig relativizálva számolt be arról, hogy Joe Biden lett az új amerikai elnök, de ez csak a jéghegy csúcsa abban a kézi vezérlésű, politikai érdekek által irányított propagandagépezetben, ami valaha a közszolgálati médiát jelentette.
Az úgynevezett „köztévé” a legfontosabb eszköz az Orbán-kormány kezében, hogy a saját narratíváját terjessze, nem véletlen, hogy csak úgy öntik bele a közpénzt. A legutóbbi információk szerint a közmédia 118 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.
A külpolitika akkor kapott kiemelt szerepet a Fidesz-tévénél a portál szerint, amikor a migráció kérdését is kiemelt témaként kezdték kezelni.
A Szabad Európának három, jelenleg is ott dolgozó munkatárs beszélt arról, hogy mi folyik jelenleg az M1 külpolitikai rovatánál, és ez a körkép még annál is lehangolóbb képet mutat, mint amit jóérzésű magyar állampolgár az alább vázolt ismeretek nélkül is észrevehetett eddig.
Az M1 Híradó egy nap késéssel számolt be Joe Biden győzelméről, akkor is ímmel-ámmal, relativizálva, úgy, hogy közben bőven szórták Donald Trump mindenféle bizonyékokat nélkülőző állításait arról, hogy választási csalás történt.
Azt a Magyar Hang írta meg, hogy a közmédiában központi utasítás volt szombaton arról, hogy semmiképp ne hirdessenek győztest.
Az MTVA egyik, Szabad Európa által megszólaltatott munkatársa szerint már 2014-ben elkezdődött a toborzás a köztévénél az akkoriban induló új hírcsatornához.
A munkatárs szerint azonban a felvett kb. 60 új kolléga csupán egyhatoda ment át hagyományos felvételi eljáráson.
Egy másik ott dolgozó szerint ez azt is jelentette, hogy sok olyan szerkesztő került így a tévéhez, akik más módon és más helyen soha nem kaptak volna ilyen lehetőséget.
Megint más érintett arról beszélt a portálnak, hogy bár eleinte nem voltak tiltott témák a Híradónál, később ez változott: engedélyt kellett kérni különböző emberi jogi mozgalmakról szóló hírek közléséhez, de még Greta Thunberg szerepeltetéséhez is.
Nem egyszer előfordult, hogy a szerkesztők már kész anyagokból húztak ki komplett részeket.
„A klímamozgalomról készült anyagból például rendre kivágták Greta Thunberget vagy előre szóltak, hogy be se tegyük őt. Ilyenkor persze lehet arra hivatkozni, hogy túl hosszú lett az anyag, de ezek a kivágások elég tendenciózusak voltak. Olyan anyagom is volt, ami végül egyáltalán nem került adásba” – magyarázta a megszólaltatott munkatárs.
Az öncenzúra volt a legfájdalmasabb, mesélték:
„Hogy pontosan tudod, hogy például a melegfelvonulásról nem csinálhatsz 3 perces anyagot azzal, hogy milyen fantasztikus, hogy van ilyen. Így neki se kezdett senki valami hasonlónak.”
A Szabad Európa forrásainak munkájára a napi szerkesztők voltak a legnagyobb hatással. Többnyire szóban instruálták őket, és akkor is virágnyelven.
Gyakran érkezett kérés „legfelülről” is: ilyenkor a Pitbull becenévre hallgató Németh Zsolt csatornaigazgató szólt le, és adta ki az utasításokat az aktuális anyagokkal kapcsolatban.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is szigorú előírások voltak/vannak a csatornánál.
Október 30-án kaptak egy szerkesztői utasítást, amely szerint arra van „nézői igény”, hogy ne egy nagy összefoglaló anyag készüljön arról, milyen a járványhelyzet külföldön, hanem inkább egy nagy, részletesebb blokk.
„Az egész színháznak az a célja, hogy érzékeltessük: nálunk nincs akkora gond, mint bárhol máshol”
Beregnyei Miklós szerkesztő küldte körbe egy e-mailben az indokot, amiért a fenti protokollt előirányozták a műsorkészítők számára. Beregnyei beosztottjainak továbbította a fentről érkező kérést.
A köztévé munkatársai arról beszéltek, hogy soha senki nem tudhatta biztosan egy-egy cenzúrázott anyagnál, hogy kinek mi, és miért nem tetszett benne.
A belső körökben cirkuláló e-mailek közül néhány eljutott a Szabad Európához is. Olyan is volt köztük, amely egy komplett Szíjjártó-interjú leiratát tartalmazta: ezt egyenesen a minisztériumból küldték a csatornának.
Bár a külpolitikai rovat eleinte viszonylag autonóm volt, az évek során egyre nagyobb nyomás helyeződött a munkatársakra.
Az egyik munkatárs szerint a 2016-os elnökválasztás jelentette ebben a fordulópontot:
„Addig senki nem tartotta fontosnak a külpolitikát. Mi is követtük a mainstreamet, nem vettük komolyan Donald Trumpot. Aztán valaki valamelyik minisztériumban a fejére csaphatott, hogy Trump és Orbán politikája mennyire hasonlít, és onnantól nekünk is ehhez kellett igazodni. Ekkor dönthették el, hogy a külpolitikai rovat sem lehet szabad. Ki is mondták, hogy ha Trump egyik gyűlésén kevesen vannak, akkor azt inkább ne mutassuk meg.” – mondta.
Egy idő után már minden Egyesült Államokról szóló anyagot csekkoltatni kellett a főszerkesztővel.
Ez az út vezethetett oda, hogy a mostani elnökválasztás végeredményét a közmédia be sem jelentette.
A menekültekkel kapcsolatban sem tájékoztathattak elfogulatlanul.
„Utasításba kaptuk, hogy nem használhatjuk a menekült szót semmilyen kontextusban. Még a hivatalosan menekültstátuszt kapó embereknél is migránsokként beszéltünk róluk, a menekülttáborból pedig befogadótábor lett. Az MTVA által bemutatott világban egyszerűen senki sem lehetett menekült.” – meséli a megszólaltatott MTVA-munkatárs.
Idővel már azt is megtiltották nekik, hogy kimondják egy adott pártról, hogy szélsőséges. Így lett a Francia Nemzeti Front szélsőjobboldalibül simán csak jobboldali párt egyetlen nap alatt.
Ha külföldi politikust érintő botrányról készítettek hírt: ha a politikus baloldali volt, akkor használniuk kellett a „baloldali” jelzőt, jobboldali politikusnál azonban nem.
Emmanuel Macron francia elnökre kötelező „volt szocialista miniszterként” hivatkozni.
„Volt egy időszak, amikor az volt kiadva, hogy keressünk olyan országokat, ahol az emberek Soros György ellen tüntetnek. Forgatócsoport ment Észak-Macedóniába, Bulgáriába, és be is mutatták, hogy ott ez hatalmas probléma, meg hogy alapítványok vannak, amik meg akarják állítani »Soros György hadseregét«. Aztán persze kiderült, hogy ezek pár hete létező, néhány emberből álló szervezetek.”
Azt minden forrás fontosnak tartotta elmondani, hogy a köztévé munkatársainak nagy része egyáltalán nem ért egyet a jelenlegi kurzussal. Kevesen vannak köztük azok, akik azonosulni tudnak a kormánnyal.
Hogy miért maradnak mégis? Egyrészt sok fiatal van, akik számára komoly lehetőség ez, hogy megtanulják a szakmát (erősen megkérdőjelezzük, hogy a szakmát éppen ilyen körülmények között lehetne megtanulni – a Nyugati Fény megjegyzése),
de rengetegen vannak, akik nagyon régóta dolgoznak már a köztévének, hitelük van, és a megélhetésük függ az MTVA-tól, nincs lehetőségük a választásra.
(Szabad Európa nyomán)
