És hangsúlyosabbá tenni a dohánytermékek árának adóterhét.
Éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon, tehát az elmúlt években az olyan, a dohányzás visszaszorítására tett kísérletek, mint az értékesítési helyek számának korlátozása vagy a dohánytermékek árának emelése sikeresek voltak – mondta Lázár János a Világgazdaságnak.
Így a nem dohányzók védelme érdekében szükséges kormányzati teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos szerint itt az ideje, hogy végre
hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe,
(ez most 77 százalék, januárban és áprilisban pedig tovább emelkedik), illetve az adóteher prevenciós hatása is.
Lázár örömét fejezte ki a dohányosok számának jelentős csökkenésével kapcsolatban: rámutatott, hogy egy évtized alatt 30 százalékról 20-25 százalékra csökkent hazánkban a fogyasztói arány, a hagyományos dohánytermékek tekintetében még ennél is nagyobb a csökkenés. Szerinte ha a nemdohányzók aránya ilyen szinten növekszik tovább, úgy
30 év múlva
lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek.
A miniszterelnöki biztos mlékeztetett, hogy az Európai Unió megkövetel egy minden tagország által elérendő jövedékiadó-szintet, amelynek elérésében Magyarország a folyamatos adóemelés ellenére is lemaradásban volt.
Lázát hangsúlyozta, mindezek ellenére is stabilan 650-700 milliárd forintos a hazai dohánykereskedelem piaca.
A miniszterelnöki biztos szerint a következő lépés a
dohányboltok számának csökkentése lesz,
ezzel tovább növelik majd a boltok ellátási területeit.
2012-ben az állam 20 évre engedte át a kereskedelmi koncessziókat a trafikoknak, így a számuk csökkentése Lázár szerint csak úgy lehetséges, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.
(Világgazdaság nyomán)
