Aggasztónak tartják a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása maradt el.
Szerdán közzétette legfrissebb jogállamisági jelentését az Európai Bizottság.
A dokumentum egy előrejelző rendszer, azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban. Célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: idén négy témakörben végezték el a vizsgálatot.
Ezek
- az igazságszolgáltatás függetlensége,
- a sajtószabadság
- az intézményes fékek és ellensúlyok rendszere
- és a korrupció.
Az anyagot két uniós biztos hivatala állítótta össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülését felelős Vera Jourová csapata.
Jourová ellen az elmúlt napokban példátlanul erős lejáratókampányt indított a Fidesz, az uniós biztos lemondását követelve. Orbánék szerint ugyanis a cseh politikus nem független és egy nyilatkozatával megsértette a magyarokat.
Ezt a vádat Jourová visszautasította, és teljes bizalmáról biztosította őt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is.
A jelentés megállapításai Magyarországra nézve:
Az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését bemutató sajtótájékoztató, 2020. szeptember 30.
Igazságszolgáltatás
A jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatái Tanács (OIT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti hatásköri vitákra.
Ugyanakkor ebben a körben a jelentés elismeri, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás digitalizálása magas szintű, jól hozzáférhetők online az ítéletek.
Korrupció
A jelentés kitér arra, hogy ugyan egyes esetekben komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, ezek száma továbbra is nagyon korlátozott.
Úgy tűnik, hogy következetesen nincs határozott fellépés a bűnügyi nyomozások megkezdése érdekében és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható.
Sajtószabadság
Magyarországon az állami reklám terjesztésének jogszabályai és átláthatósága hiányában a kormánypárti kiadványok felé irányított jelentős mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad a kormány számára ahhoz, hogy közvetett politikai befolyást gyakorolhasson a médiára.
Kitérnek a KESMA médiakonglomerátumra, ahol a kormánybarát médiumok egyesítették a versenyhatóságok ellenőrzése nélkül és ez a sajtó sokszínűségét fenyegeti. Azt is agggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtóttermékeket is támadás érte.
Civilek
Az egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal a magánélet és a személyes adatok védelme.
A jelentés után a Bizottság párbeszédet kezdeményez az érintett államok vezetésével, hogy hogyan kívánják megoldani a feltárt problémákat.
(via Eurológus / hvg.hu)
