Súlyosan elmarasztalta az Orbán-kormányt az Európai Bizottság jogállami jelentése

Aggasztónak tartják a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos átalakításokat, és külön kitértek arra, hogy a korrupciós ügyekben magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása maradt el.

Szerdán közzétette legfrissebb jogállamisági jelentését az Európai Bizottság.

A dokumentum egy előrejelző rendszer, azt tárja fel, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban. Célja, hogy ennek alapján a Bizottság párbeszédet kezdeményezzen az érintett állam vezetésével.

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: idén négy témakörben végezték el a vizsgálatot.

Ezek

  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • a sajtószabadság
  • az intézményes fékek és ellensúlyok rendszere
  • és a korrupció.

Az anyagot két uniós biztos hivatala állítótta össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülését felelős Vera Jourová csapata.

Jourová ellen az elmúlt napokban példátlanul erős lejáratókampányt indított a Fidesz, az uniós biztos lemondását követelve. Orbánék szerint ugyanis a cseh politikus nem független és egy nyilatkozatával megsértette a magyarokat.

Ezt a vádat Jourová visszautasította, és teljes bizalmáról biztosította őt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is.

A jelentés megállapításai Magyarországra nézve:

Az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését bemutató sajtótájékoztató, 2020. szeptember 30.

Igazságszolgáltatás

A jelentés szerint Magyarországon komoly aggodalomra okot az igazságszolgáltatási reform iránya, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatái Tanács (OIT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti hatásköri vitákra.

Ugyanakkor ebben a körben a jelentés elismeri, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás digitalizálása magas szintű, jól hozzáférhetők online az ítéletek.

Korrupció

A jelentés kitér arra, hogy ugyan egyes esetekben komoly korrupciós bűncselekményben indítottak nyomozást, ezek száma továbbra is nagyon korlátozott.

Úgy tűnik, hogy következetesen nincs határozott fellépés a bűnügyi nyomozások megkezdése érdekében és magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével foglalkozó korrupciós ügyek üldözése is erősen kritizálható.

Sajtószabadság

Magyarországon az állami reklám terjesztésének jogszabályai és átláthatósága hiányában a kormánypárti kiadványok felé irányított jelentős mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad a kormány számára ahhoz, hogy közvetett politikai befolyást gyakorolhasson a médiára.

Kitérnek a KESMA médiakonglomerátumra, ahol a kormánybarát médiumok egyesítették a versenyhatóságok ellenőrzése nélkül és ez a sajtó sokszínűségét fenyegeti. Azt is agggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtóttermékeket is támadás érte.

Civilek

Az egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal a magánélet és a személyes adatok védelme.

A jelentés után a Bizottság párbeszédet kezdeményez az érintett államok vezetésével, hogy hogyan kívánják megoldani a feltárt problémákat.

(via Eurológus / hvg.hu)