Ennyi volt: idén nemigen ehetünk barackot vagy meggyet, ha mégis, akkor horror áron adják

A magyar gyümölcstermés fele elpusztult.

A fóliában termelt zöldségeknek nem ártott az özönvíz, azonban a földeket nem kímélte az időjárás.

A gyümölcstermelőket jelentős fagykárok érték márciusban és áprilisban, volt, ahol májusban is.

Ezután jött a aszály, majd az önövíz.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint a napi csapadékösszeg március 7-től kezdve alig néhány milliméter volt a hónap végéig, a 30 napos csapadékösszeg április eleje és vége között tartósan 10 milliméter alatt volt. Április 1. és 29. között országosan 8,8 milliméter csapadékot összegeztek, ami áprilisra jellemző 44 milliméteres átlagértéknek mindössze 20 százaléka.

Aztán jött a baj.

Az elmúlt 10 napban a sokéves átlagos csapadékmennyiség többszöröse esett. A párás időjárás kedvez a növények megbetegedésének, a sáros, fellazult talaj pedig nehézzé teszi, hogy a gazdák a földekre menjenek, és például permetezzenek.

Európában Magyarországot érintette leginkább a tavaszi fagykár, ami miatt a csonthéjas gyümölcsök termésátlaga töredéke a szokásosnak.

Az átlagtermés csupán 20-25 százaléka várható idén a kajszibaracknál, az őszibaracknál a szokásos 35-40, a cseresznyénél 30, a meggynél 50, az alma esetében 50 százaléka terem majd meg.

Amit pedig nem tett tönkre az időjárás, arra most a betegségek jelentenek kockázatot. A bogyós gyümölcsöket ugyan kevésbé érintette a fagy, de a sok eső nyomán a gombás betegségek okozhatnak jelentős veszteséget.

Szinte minden gyümölcsből Magyarországon kevesebb lesz, mint tavaly vagy az elmúlt évek átlaga, ez pedig kihatással lesz az árakra is.

Az árak teljes elszabadulásától ugyan valamelyest megvédi a fogyasztókat, hogy az importált termények ellensúlyozzák a drágulást. Az viszont egészen biztos, hogy gyümölcsféléknél a piaci piacokon többet kell fizetnünk, mint tavalyár.

A cseresznye kilója például a pesti piacokon és boltokban most 3000 (!) forint.