Tóth Bertalan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az 2020-as év a tisztújításokról szól az ellenzéki pártoknál: a DK, a Jobbik és a Momentum már átesett rajta, de hátra van még az MSZP és az LMP.
A két utóbbi kispárt nincs könnyű helyzetben: az MSZP minden idők legrosszabb eredményét, 6 százalékot ért el a tavaly őszi EP-választásokon, ezzel egyetlen képviselőt küldhettek az Európai Parlamentbe, míg az LMP 2 százalékos eredménnyel egyenesen kiesett az európai törvényhozásból.
Ha az MSZP küldöttei elfogadják az új alapszabályt, akkor a pártban LMP-s mintára bevezetik a társelnöki rendszert – bár ez aligha segít majd a hosszú ideje agonizáló szocialistákon.
Az Azonnali.hu több szocialista politikussal is beszélt, akiktől megtudták: az MSZP alapszabály-módosításról szóló szavazása nemrég kezdődött meg online, és csak június vége felé fog lezárulni.
Ha ez lezárult, akkor augusztusban futhatnak neki a tisztújításnak.
A mostani vezető, Tóth Bertalan mindenképpen szeretne újrázni, ám szinte biztosan elindul majd ellene Mesterházy Attila, aki egyszer már volt az MSZP elnöke, és akkor nem 6 százalékon, hanem 20-25 százalékon állt a párt.
Az Azonnalinak nyilatkozó MSZP-s források szerint bár jelenleg nagyobb az esélye, hogy Tóth Bertalan marad a (társ)elnök, de nem lefutott a kérdés, mivel „Mesterházy Attilát soha nem lehet leírni” – fogalmaztak.
