Valakik biztosan jól jártak az üzlettel.
A Semmelweis Egyetem kutatói bevizsgáltak két koronavírus-gyorstesztet, az eredmény szánalmas lett: a tesztek a tényleges fertőzöttek harmadát mutatják pozitívnak, ellenben az igazoltan fertőzésmentes alanyok 7-13%-át tévesen fertőzöttnek – írja az Index.
A gyorsteszteket egy kínai hátterű magyar cégtől szerezték be, mely a világjárvánnyal bukkant fel az egészségügyi piacon, azóta azonban sorra kapja a megbízásokat, különösen, mert tünetmentesen is egyre többen akarnak megbizonyosodni arról, hogy átestek-e már a fertőzésen.
A termékek használata egyszerű lenne: egy csepp vér a műanyag lapocskára és a kis ablakban megjelenő eredmény. Elméletileg kimutatja a fertőzöttséget, valamint az antitest meglétével azt is, ha a páciens tünetmentesen esett át a COVID-19 fertőzésen.
Ahogy a kézfertőtlenítő – szájmaszk – egyszer használatos gumikesztyű szentháromság, a gyorsteszt is a világjárvány egyik slágerterméke, amiben még hazai webáruház is potenciált lát, bár legalább azt ígérték, csak akkor lesz kapható, ha a magyar hatóságok bevizsgálják.
Egy megbízható, alacsony hibaaránnyal működő teszt kifejlesztése és engedélyezése több évet is igénybe vehet. Erre értelemszerűen most nincs idő, a vírusról januárban értesült a világ, máris létezik 37 – jellemzően kínai – antitest kimutatására is alkalmas teszt, melyek egy része európai bevizsgálás nélkül került a piacra.
fotó: Index
A SOTE által bevizsgált tesztek alapján felmerül a kérdés a magyar egészségügybe került többi teszt megbízhatóságát illetően is.
„Becslések szerint a magyar népesség koronavírus-átfertőzöttsége jelenleg maximum 2 százalék lehet, de valószínűleg ennél kevesebb. Vagyis 100 véletlenül kiválasztott emberből legfeljebb 2 lehet fertőzött, a nem fertőzöttek aránya messze meghaladja a fertőzöttekét. Ezért a nem fertőzöttek esetében észlelt álpozitív eredmények száma a többszöröse lesz a valóban fertőzöttek esetében mért valódi pozitív eredményekének.”
– áll az Index cikkében.
A Magyar Tudományos Akadémia honlapján, fontos részletre rámutatva reagált a koronavírus kimutatásra használt tesztek használhatóságáról:
„A nagyobb része használhatatlan a SARS-CoV-2 vírus kimutatására készített teszteknek, amelyekből már közel 300 van a világon. Szakemberek beszámolói alapján Magyarországon is van olyan importált teszt, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20%-ot. Hazánkban a jó teszt kiválasztásához szükséges szakértelem adott, csak a döntések minden szintjén igénybe kellene venni.”
Melyik magyar vállalat a COVID-19 világjárvány milliárdos nyertese?
A vészhelyzet kihirdetésekor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a SOTE-t bízta meg a védekezéshez és megelőzéshez szükséges termékek sürgősségi beszerzésével. Azzal egy időben felbukkant az egészségügyi piacon az addigi ismeretlen CECZ Közép-Európai Kft., mely szerződést kötött az egyetemmel és védőfelszereléseket, gyorsteszteket és még lélegeztetőgépeket is importált Kínából.
A CECZ készségesen viszi a piacot, de nem nyilatkozik.
Nem adnak felvilágosítást a kínai lélegeztetőgépek típusáról, vagy hogy biztosít-e szervizhálózatot a gépekhez. Ahogy a gyorstesztek hatékonyságáról sem.
A SOTE tanulmánya nem nevezi meg, hogy az általuk vizsgált gyorstesztek a CECZ szállítmányából származnak-e, az azonban megkérdőjelezhetetlen, hogy a CECZ nagy tételben adott el gyorsteszteket az egyetemnek.
„Az egyetem valószínűleg az ITM-ből kapta az ukázt, hogy a CECZ-cel érdemes szerződnie. Legalábbis ezt valószínűsíti, hogy a Direkt36 egyik korábbi írása szerint a minisztérium egyik tanácsadójának, a kínaiul jól beszélő, 38 éves ifj. Kovácsics Ivánnak az édesapja, idősebb Kovácsics Iván a CECZ stratégiai vezérigazgató-helyettese.
Az ifjabb Kovácsics egyike azoknak, akik elmentek Keletre egészségügyi felszereléseket beszerezni és akiket Orbán „portyázóknak” nevezett. Egy március 24-én készült videóban a kormányfő mellett ő is jelen volt, amikor az első nagyobb szállítmány megérkezett Kínából.”
– mutat a szálakra az Index nyomozása.
A CECZ a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok építésében érdekelt, a kínai állam és a kínai kereskedelmi minisztérium által támogatott, néhány százmilliós vállalkozás volt. 2020. márciusig.
