18 órákat dolgoztak, a folyosón aludtak. Végül ő is elkapta a vírust.
A 49 éves dr. Lorna Breen a New York-i Columbia University Irving Medical Center sürgősségi osztályán és a New York-Presbyterian központban dolgozott. Utóbbi az ország egyik legintegráltabb és legszínvonalasabb egészségügyi ellátást nyújtó rendszere.
„A frontvonalban halt meg.
Szerette New York-ot, munkatársait és munkáját, mindent megtett, amit csak tudott. Szeretném, ha az emberek tudnák, milyen különleges ember volt.”
– nyilatkozta édesapja, Philip Breen nyugalmazott baleseti sebész a CNN-nek.
Lorna arról számolt be apjának, hogy a járványhelyzet miatt 18 órákat dolgoznak, folyosón alszanak és a mentők alig tudnak bejutni, akkora a zsúfoltság.
Elkapta a betegséget, másfél hét alatt sikerült felépülnie, visszatért a munkába, és bár kimerítő volt számára a 12 órás műszak, úgy érezte, nem hagyhatja cserben kollégáit.
Aztán orvos barátja azt tanácsolta, tartson szünetet, utazzon haza Virginiában élő családjához, miután kimerültséggel került a Charlottesville-i egyetemi kórházba, ahol édesanyja is dolgozik. Egy hét után hétvégére elutazhatott testvéréhez, ott halt meg.
Önkezével vetett véget életének.
Lorna Breen
„A frontvonalban küzdő egészségügyi szakemberek nem mentesülnek a jelenlegi világjárvány szellemi és fizikai hatásaitól. Ezek a szakemberek korábban is napi rendszerességgel, a leginkább stresszes körülmények között dolgoztak, amit a koronavírus csak tovább terhelt.”
– mondta RaShall Brackney, Charlottesville rendőrfőnöke.
„Szavakkal nem lehet kifejezni a veszteséget, amit érzünk. A legmagasabb szintű orvostudományt hozta a sürgősségi osztály kihívásokkal teli frontvonalába.”
– nyilatkoztak kollégái.
Március végén a The Atlantic hírportál megdöbbentő tényekre mutatott rá a világjárvány kimenetelének elemzésében és hívta fel a figyelmet az egészségügyben dolgozók elhúzódó felépülésére.
Arra, hogy hogyan vált az USA, a világ vezető gazdasági hatalma a világjárvány egyik legkritikusabb gócpontjává, az egyik válasz évtizedekre nyúlik vissza:
a társadalombiztosítási rendszerük (hiánya).
A másik egész friss: „mert a Fehér Ház a tudományos szakértelem szellemvárosa”.
A Nemzetbiztonsági Tanács részét képező Járványkészültségi Irodát 2018-ban felszámolták.
Az USA jelenleg az iparosodott országok között a sereghajtó, az egészségügyi dolgozók, orvosok és nővérek egyaránt gyógyító és védelmi eszközök hiányáról panaszkodnak, sokan megfertőződnek.
A nyár végéig a világjárvány az USA-ban 2,2 millió ember életét olthatja ki, olyanokét is, akik nem a koronavírus miatt halnak meg, hanem akiket a túlterhelt kórházak nem képesek időben és / vagy megfelelően ellátni.
Daganatos, infarktusos, stroke-os és más, a járványhoz nem kapcsolódó betegeket vagy éppen balesetek sérültjeit.
Az egészségügyi dolgozók gyógyulásához is hosszú időre lesz szükség, akárcsak a SARS járvány után történt.
Számítani kell náluk kiégésre és poszttraumás stresszre – mutatott rá dr. Steven Taylor, az University of British Columbia professzora.
(CNN / The Atlantic)
