Az „örök hó és jég birodalmában” a globális felmelegedés miatt felolvadnak a fertőzött tetemek. Elfelejtett baktériumok válnak újra aktívvá – figyelmeztetnek a tudósok.
Az első intő jel tavaly augusztusban érkezett: ekkor 72 ember kapta el a – többek közt rénszarvasok által terjesztett – lépfenét Szibériában, annak dacára, hogy a betegség 1941 óta nem fordult elő a környéken.
Mint kiderült, a fertőzés egyetlen rénszarvas teteméről terjedt át a környékbeli nomád törzsre, végezve egy 12 éves kisfiúval is.
Az állat még 1941-ben hullott el, jégbe fagyott teteme azonban a szokatlanul meleg tavalyi nyáron kiolvadt, újra aktivizálva a kórokozót.
A közelmúltban a Vox és az Atlantic is arról írt, hasonló esetekkel számolni kell.
A globális felmelegedés miatt ugyanis egyre nagyobb területek olvadnak fel a sarkkörön túl, így több ezer éves baktériumok válhatnak újra aktívvá.
A konzerválódott tetemekről átterjedő kórokozók bekerülnek a talajvízbe.
illusztráció
A túlélésre döbbenetes példa, hogy amikor 2013-ban egy orosz kutatócsoport 40 méter mélyről felhozott egy fagyott gyümölcsöt, annak magja ismét a földbe kerülve kicsírázott és virágokat hozott.
A kiolvadt földből mintát véve aztán kiderült, hogy egy sosem látott óriásvírusnak is táptalaja, amelyet Pithovirus sibericumnak neveztek el. A vírus legalább 30 ezer évig „pihent” lefagyasztva a gyümölcs melletti földben 40 méter mélyen.
A virológusok hangsúlyozzák: nem tudhatjuk, mi minden kerülhet még elő a felolvadó talajból – akár olyan kórokozók, amik annak idején a neandervölgyi ember eltűnésében is szerepet játszhattak.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyre több embert csábítanak a sarkvidékre a kiolvadó talajban rejlő nyersanyagok, a földmozgatással járó munkálatok miatt pedig tovább nőhet a fertőzésveszély.
