Szó bennszakad, hang fennakad.
Ülést tartott kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottsága, ahol Gulyás Gergely kancelláriaminisztert kérdezték a képviselők.
Az ülés leghangsúlyosabb témája a klímavédelem volt, aminek külön aktualitást adott, hogy Magyarország a napokban megvétózta az Unió által 2050-re kitűzött klímacélt.
Beszámolójában Gulyás az Index tudósítása alapján úgy fogalmazott:
„Semmi nem sürget bennünket”
Az ülésen meg is magyarázta, miért vétózta meg a kormány a 2050-es klímacélt: mert már 2030-ra is ki van tűzve az unióban egy hasonló klímastratégia. Ezt a 2030-ig kitűzött tervet senki nem vitatja, azonban abban, hogy 2050-ig minek kell történnie, nincsen megegyezés.
Szerinte Magyarország 1990 óta példátlan mértékben csökkentette a széndioxid-kibocsátását, a 2030-ra kitűzött klímacél megvalósítása a terv szerint halad.
Gulyás azt állította: a kormány folytatni fogja a házszigetelési programot, valamint komoly támogatást ad most is napenergiára és atomenergiára.
Szél Bernadett független képviselő erre úgy reagált, az 1990-es mérési alapot könnyű tartani, a magyar ipar összeomlásából viszont nem lehet hosszú távon megélni.
Szerinte a 2030-ig szóló terv mindössze egy kidolgozatlan fércmű: még a közlekedésből keletkező széndioxid-kibocsátás emelkedésével sem számol az anyag,
miközben Budapesten a szálló por miatt emberek halnak meg.
„Túl vagyok már azokon az illúziókon, hogy minden témában értelmes párbeszédet lehet folytatni, amire igen kicsi az esély az ellenzékkel”
– válaszolta Szélnek a miniszter.
Gulyás szerint a kormány alapvetően támogató állásponton van a klímavédelemben, aminek a szempontjából Magyarország eddig is éltanuló volt. Vannak viszont más országok (pl. Lengyelország), ahol a megújuló energiára való átállás komoly anyagi forrásokat igényel.
Gulyás Gergely szerint „a lengyelekkel való szolidaritásként” is lehet értelmezni a 2050-es klímacél megvétózását.
Hozzátette, ha karbonsemlegességet akarunk, vagy egyáltalán a párizsi célokat tartani, az Paks nélkül nem fog menni.
(via Index)
