Simán lehet szavazni, akár egy halott nevében is.
Az Európai Parlamenti választás technikai részleteiről beszélt a Népszavának Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese és nem lettünk nyugodtabbak attól, amit olvashatunk.
Gáva az ajánlóívekkel, illetve a visszaélésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírások hitelességét. „Nem vagyunk írásszakértők.” Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra,
hogy a szignók hitelességét megvizsgálja.
A határon túli szavazók esetében sincs minden rendben, mert minden változás az adott személy vagy hozzátartozója bejelentéséhez kötött. A ki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. Az elnökhelyettes azzal védekezett, hogy az NVI nem lát bele a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ha valaki nem jelenti be a változást, akkor megy a levél,
így akár halottak is lehetnek a címjegyzékben.
A levélszavazat kitöltéséhez személyes adatokat kell tudni, amelyeket Gáva szerint csak az adott választópolgár ismerhet. Aki mégis más helyett szavaz, bűncselekményt követ el.
Az EP-választáson is folytatódhat a már ismert cirkusz a hivatalos adatokkal: 23 óra után lesz az első, amikor Olaszországban az utolsó szavazóhelyiség be fog zárni. Ekkor Magyarországon már 90 százalék körül fog járni a feldolgozottság.
A tavalyi rendszerleállásról is beszélt Gáva, szerinte nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. A baj az volt, hogy
túl sokan használták egyszerre…
