Szavazz, hogy melyik lenne a jó szerinted!
Hetek vannak hátra a EP-választásokig, a Fidesz és az ellenzék egyaránt sorsdöntőnek állítja be a voksolást.
A Fidesz szándékai és céljai világosak: hatalmon maradni mindenáron. Orbán számára az uniós és az októberi helyhatósági választások tétje is a hatalom megtartása, végső soron “megágyazni” a 2022-es újabb, lehetőleg kétharmados győzelemnek.
No, de mi az ellenzék célja? Leváltani Orbánt, nyilván.
Arról azonban nem sok szó esik, hogy ezt milyen életképes stratégiával, konstrukcióban képzeli.
A mai választási rendszerben ugyanis lényegében három lehetőség közül választhatnak az ellenzéki pártok, ha komolyan le akarják váltani az Orbán-rezsimet.
Az egyik út, hogy 2022-re valahogyan előkerül egy egységes párt, vagy szoros pártszövetség, amely a hátralévő három évben több szavazót szerez, mint amennyi a Fidesznek van. Ez lehet egy már meglévő ellenzéki párt, vagy egy semmiből előbukkanó, hirtelen összeálló, meglepetés-szereplő.
Győzelme esetén kétségtelenül ez a változat biztosítaná a legnagyobb stabilitást a rendszerváltással felérő kormányváltás után – feltéve, hogy a választók előre tudják és elfogadják, mi fog történni, és tényleg az is fog történni.
2019 elején azonban nem úgy néz ki, bármelyik jelenlegi ellenzéki párt meg tudna annyira erősödni, hogy egymaga felvegye a versenyt a Fidesszel.
És habár az elmúlt kilenc évben rendszeresen tűntek fel nagy tömegeket megmozgató, valamiféle egységre törekvő szerveződések, koordináló testületek, egyebek (Milla, Közös Ország Mozgalom, stb.), ezek hamar, hosszútávú, konkrét eredmény nélkül kifulladtak. És jelenleg sem látszik olyan szervezet vagy személy, aki vagy amely önmagában képes lenne integrálni két és fél, de inkább hárommillió embert.
Abból lehet tehát főzni, ami van, a menü pedig sajnos nem lehet más, mint egytálétel.
Az egy forduló, a választási körzetek Fidesz érdekeinek megfelelő átszabása és a brutális győzteskompenzáció miatt kizárólag egy erős jelöltnek lehet esélye a jelenlegi Fidesszel szemben. Ezt a pártok a törvény elfogadása, vagyis 2013 óta pontosan tudják.
És hiába koptatta el szinte értelem nélkülire az ellenzék az összefogás szavunkat, a törvényi kényszer ettől még ma is fennáll, és ezt több mint fél évtized után – úgy tűnik – már egyik párt sem vitatja. (Legalábbis szóban.)
Ez szuper, de végül is pontosan mire, miért fognak/fognának össze ezek a pártok? Tegyük fel, a DK-tól a Jobbikig tartó koalíció megnyeri a választást: és aztán mi lesz? Két lehetőség van:
Kormányképes koalíciót alkotnak, előre egyeztetett és elfogadott, részletes programmal rendelkeznek, amelyet a DK-tól a Jobbikig mindenki még a választás előtt elfogad és magáénak érez, így ez a színes koalíció “rendes”, négyéves koalíciós kormányzásra áll össze. Ebben az esetben már három évvel a választások előtt is időszerű lenne erről beszélni.
A másik lehetőség szerint ugyanezek a pártok ideiglenes és kötött mandátummal veszik át a kormányzást, a dolguk “mindössze” annyi, hogy leváltják Polt Pétert, helyreállítják a jogállamot, tisztességes választási törvényt alkotnak, majd kiírnak egy új, demokratikus választást.
Melyik lenne a célravezető út szerinted? Szavazz!
.
