Több mint kétszázötven párt van az országban.
Eddig 18 pártot vettek nyilvántartásba a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra, a bejegyzett pártok száma ugyanakkor meghaladja a kétszázötvenet.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kitűzésekor, március 1-jén jogerősen bejegyzett párt volt.
A Nemzeti Választási Bizottság eddig 18 pártot vett nyilvántartásba.
Az OBH adatai szerint ez év első két hónapjában mindössze egy pártot jegyeztek be jogerősen; 2018-ban 30, a parlamenti választást megelőző évben pedig 70 pártot jegyeztek be.
2014 és 2018 között összesen 116,
2010 és 2014 között 51 pártot jegyeztek be. (Ezt érdemes összevetni a kamupártok elterjedésével – a szerk.)
Ez összesen 268 pártot jelentene, de egyrészt korábban alapított pártok is működnek, másrészt folyamatosan szűnnek meg, illetve minősülnek át egyesületté pártok.
A választás kitűzésekor 264 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint nyolc azonban még ma is működik közülük.
A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.
(MTI nyomán)
