Köztudott, hogy a külföldre kényszerült magyarok jelentős része elégedetlen az Orbán-kormánnyal, nem csoda, ha a hatalom minden lehetséges eszközzel meg akarja akadályozni, hogy részt vegyenek a 2018-as választáson.
Körülbelül 300 ezer külhoni magyar szerepel a választási névjegyzékben, az ő regisztrációjuk a választás előtti 15. napig folyamatos, a külföldön dolgozó – azaz magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon lévő – magyarok regisztrációja legkorábban január 8-án kezdődhet meg.
Sőt az sem kizárt, hogy ez utóbbi csoport tagjainak akár március közepéig kell várniuk, hogy bekerüljenek a számukra választási részvételt lehetővé tévő külképviseleti névjegyzékbe. – számolt be a Magyar Nemzet.
Miközben a magyarországi lakcímű és itthon is szavazó választópolgárok automatikusan bekerülnek a névjegyzékbe, így szavazhatnak is, a külföldön dolgozó magyaroknak – ha van magyarországi lakcímük – minden egyes választáson vagy népszavazáson előzetesen kell kérniük a nyilvántartásba vételt.
A folyamat viszont csak akkor kezdődhet el, ha az államfő kitűzi a választás időpontját, ami az azt megelőző 70–90 nap között lehetséges – emlékeztet a lap.
A határon túli magyarokat ezzel szemben már nyár közepe óta gőzerőkkel agitálják, hogy kezdjék meg a regisztrációt a 2018-as választáson való részvételhez. Számukra internetes és telefonos segítséget is nyújtanak.
A Portfolio napokban közzétett cikke szerint egyébként nagyjából 600 ezres lehet az unió más országaiban élő magyarok száma. Németországban majdnem 200 ezer magyar él jelenleg, Nagy-Britanniában 250 ezren. Több mint 70 ezer magyar él Ausztriában, és több mint tízezren tartózkodnak Svédországban és Hollandiában is. Közel tízezres lehet a lélekszámuk a spanyolországi, az írországi és az olaszországi magyaroknak.
