Matolcsi Máté a sokadik jobboldali értelmiségi, aki torkig van Orbán ámokfutásával.
A magát „erős jobboldali gyökerekkel rendelkező értelmiségként” leíró matematikus – az MTA doktora – Csaba László, Jeszenszky Géza, Király Miklós, Kovács Tamás, Lukácsi Katalin, Pósfai Gábor, Sólyom László és Ürge-Vorsatz Diána után szintén megfogalmazta, mit tapasztal maga körül. Őt konkrétan Orbán húsvéti beszéde borította ki.
Matolcsi Máté azt írja:
(…) „aki eddig rejtve volt, most napfényre került”. Nos, napfényre kerültem én is. Igaz, nem is mindig voltam rejtve, hiszen engem kergettek 2006-ban a lovas rendőrök, engem vízágyúztak 2007-ben az Oktogonnál, és most újra kint vagyok a téren,
(lövetés, ha kérhetem, most ne legyen, odáig már ne süllyedjünk).
Napfényre került továbbá az a szintén tudós barátom is, aki annak idején 2002-ben ezer kilométert autózott haza külföldről Miniszterelnök úr hívó szavára, hogy egyetlen szavazatot leadhasson a választáson (!)
Most akkor már mi is a haza ellenségei vagyunk? Már mindenki ellenség?
Higgye el, Miniszterelnök úr, egyikünket sem Soros György fizette le, egyszerűen csak kimentünk a térre tüntetni a CEU-törvény ellen. Meg a civil törvény ellen. Mert legyen itt jobboldal vagy baloldal, ha odáig fajulnak a dolgok, hogy
nem tudok a gyerekeim szemébe nézni,
nem tudok a barátaim szemébe nézni, ha ezeket támogatom, akkor könnyű kitalálni, mi fog történni:
elpártolok a Fidesztől. Ez ilyen egyszerű.
És ahogy a fenti, nyilvánosságra került megszólalásokat elnézem, ezzel egyáltalán nem vagyok egyedül. És azon érdemes lenne elgondolkodnia Miniszterelnök úrnak, hogy ha a hátországát elveszíti, utána vajon meddig lehet még kormányozni?
És érdemes-e?
A második az, hogy „magyar akadémikusok, tudósok, magyar egyetemeken tanító professzorok, tanárok nem azért lépnek föl, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amiket Soros György egyeteme élvez Magyarországon, hanem amellett állnak ki, hogy
Soros György megtarthassa a privilégiumait.
Ennek nyilván van oka, majd még meg kell értenünk. Ebben szeretnék konkrét segítséget nyújtani. Van a megértésnek egy legegyszerűbb módja: kérdezze meg (…) Lovász László MTA elnököt, vagy Pálinkás József korábbi MTA elnököt, vagy Freund Tamás agykutatót, vagy bárkit, akinek a szavában megbízik, és
aki még el meri mondani az őszinte véleményét.”
Miniszterelnök úr! Én mindig is szerettem ebben az országban élni. Minden ide köt. Csak kétszer lett igazán rossz kedvem: 2006-2007-ben, és most. Kérem, gondolkodjon el a fentieken.”
(Címlapkép: MTA)