A Roszatom vért izzad a tervek elkészítésével.
Egyre többet késik a beruházás, mert a Roszatom nem tudja leszállítani az engedélyeztetési dokumentációt, ha pedig tartják a határidőket, az érdemi munka épp a 2022-es választás előtt indulhatna.
A Fidesz ebben már politikai kockázatot lát, miközben az orosz hitel feltételei egyre rosszabbak és kihátrálna belőle a kormány.
A paksi atomerőmű
Jövő év júliusáig kell beadni a paksi bővítés létesítési engedélyeztetési kérelmét – a Népszava információi szerint a kormány ezt a határidőt szabta meg a beruházást kezelő Paks II. Zrt. vezetésének, ami már így is késésben van.
A kivitelező Roszatom még ezt a céldátumot sem biztos, hogy tartani tudja: a mintegy 150 ezer oldalnyi engedélyeztetési dokumentáció előállítását lassítja, hogy azt nem elég csak elkészíteni, de még fordítani is kell.
A tervek benyújtása pedig csak az első lépcsőfok: az engedélyeztetési folyamat 12 hónapig tart, ami 3 hónappal meghosszabbítható.
Utóbbira valószínűleg szükség is lesz, ami miatt a munkálatok elkezdése már nagyon közel kerül a 2022-es parlamenti választáshoz, amiben a lap forrásai szerint a kormánypártok már politikai kockázatot látnak, sőt azzal számolnak, hogy a következő választás után már nem lesz ekkora KDNP-Fidesz-dominancia a parlamentben.
Viszont az is egyre nagyobb problémát jelent, hogy a 2014-ben megkötött paksi hitelszerződés pénzügyi kondíciói ugyanis egyre kedvezőtlenebbnek a piaci hitelekhez képest,
lényegesen drágább az államközi szerződés.
A kormány már újra is tárgyalná a feltételeket, például, hogy csak akkor kelljen fizetni, ha az erőmű már termel, és a Roszatom álljon el a rendelkezésre állási díjtól.
A szakértők szerint ezek miatt egyre kevésbé valószínű, hogy megvalósul egyáltalán a Paks II. atomerőmű kivitelezése, mert a kockázatokat az is növeli, hogy az atomenergiánál olcsóbb források – például a megújulók – egyre nagyobb szeletet kapnak az energiamixben.
