Bemutatjuk a srácot, aki soha semmiért nem fizetett

David Hampton fantasztikus módszert dolgozott ki: ingyen ehetett, ihatott, bulizhatott és jó eséllyel minden reggel másvalaki mellől szállhatott ki az ágyból.

David 1964-ben született Buffalóban, New York államban egy jogászfamília első fiúgyermekeként. 17 évesen elhqagyta az édes otthont, és a haverjával New Yorkba migrált.

A városban akkortájt tetőzött a diszkóláz. Davidék első útja a korszak ikonikus lokáljába, a legendás Studio 54 nevű helyre vezetett, ott szándékoztak megünnepelni érlezésüket – de csúnyán lepattantak a kidobóemberekről.

Itt kezdődik a fantasztikus történet.

Leporolták magukat, aztán előadták a kidobónak, hogy Hampton nem más, mint Sir Sidney Poitier, az első színes bőrű Oscar-díjas színész fia, a másikuk pedig Gregory Peck gyermekeként kérte ki magának a megalázó bánásmódot.

David Hampton. Fotó forrása: forensicgenealogy.info

Miután a biztonsági őr szinte a földig hajolva kért elnézést, majd bekísérték őket a diszkó VIP részlegébe, ahol egész este a ház terhére döntötték magukba a koktélokat, Hampton rájött, hogy egyetlen dologban profi:

a megtévesztésben. De abban nagyon.

David a Columbia Egyetem környékét jelölte ki törzshelyeként , ahol gyanútlan diákoknak és módos manhattani szülőknek adta be hamis személyazonosságát, hogy aztán kisebb összegekkel, ebédekkel, egy-egy esti elferdüléssel vagy ajándékokkal vegye le őket.

Ha megéhezett, csak beült egy étterembe azzal, hogy várja édesapját, Sir Poitier-t, majd a várakozás közben harapott valamit, aztán a mosdón keresztül lelépett. Olyan nevek is bekajálták a sztoriját, mint például

Melanie Griffith, Gary Sinise vagy Calvin Klein.

A férfiút 1983 októberében két év garázdálkodás után kapcsolták le , amikor egyik áldozata arra érkezett haza, hogy az ágyában

az “ifjabbik Poitier” éppen egy másik sráccal hempereg.

Története később egy sikeres színdarabot is ihletett, majd Will Smith főszereplésével 1993-ban 6szoros ölelés (Six Degrees of Separation) címmel film is készült a sztoriból. Hampton azonnal rávetette magát a lehetőségre, és 100 millió dollárra kezdte perelni John Guarét, a színdarab íróját a jó hírneve megsértése és egyéb igények miatt.

Hampton a bíróságon

Közben megpróbálkozott a színészkedéssel is, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tehetsége kimerül a gazdag és hiszékeny emberek átverésében.

A pert természetesen elbukta, és mivel eddigre a képe körbeszáguldott az államban, a különböző stiklik kivitelezése sem volt már olyan egyszerű mutatvány a számára.

Hogy pontosan hány embert vert még át a lebukása után, soha nem fog kiderülni. Az biztos, hogy egy idő után kénytelen volt félretenni kedvenc alteregóját, és magát újságírónak vagy más befolyásos emberek eltitkolt fiának kiadva kellett megkeresnie a napi betevőre valót.

A kilencvenes évektől kezdődően gyakorlatilag börtönből börtönbe vándorolt, mivel lépten-nyomon

lebukott lopás, testi sértés és betörés elkövetése miatt.

A szerencsecsillaga végleg leáldozott, miután AIDS-et diagnosztizáltak nála az ezredforduló után. David Hampton 39 évesen elhagyatottan halt meg egy manhattani kórházban.

(Player nyomán)