Nemes Gábor Vitézy Dávid feledékenységéről írt. Vélemény.
Miközben csapkodnak a csődveszély hullámai Budapest felett, a fővárosi csörték folyamatosan a páston zajlanak, fittyet hányva a közönségre, a közszolgáltatásokat nap mint nap igénybe vevőkre.
Nemes Gábor: Vitézy valamit elfelejt a BKV ügyében
Vitézy Dávid éppen arról papol, hogy ebben a csődhelyzetben százmilliós prémiumok repkednek, és ennek érdemes lenne gátat vetni. Igaz is lehet az állítása, de talán menjünk egy kicsit vissza a múltba, a még nem is olyan távoli időszakra.
A közelmúlt történései közé tartozik, amikor az új közgyűlés felállását követően szinte azonnal döntöttek a BKK rendészeti szolgálatának felállításáról. Mostanában született döntés arról is, hogy meghosszabbítják a metrók közlekedését, és új éjszakai menetrendeket léptettek életbe.
Nem vitatom, hogy adott esetben ezekre a döntésekre szükség volt. Ám azt is látni kell, hogy a főváros ezeket a döntéseket úgy hozta meg, hogy ezek végrehajtására nem állt rendelkezésre plusz forrás.
Ezt Vitézynek is tudnia kellett!
Melyek is a felelőtlen döntések?
Vitézy tehát, amikor felelőtlen döntésekről nyilatkozik, mélyen a tükörbe is nézhetne.
Sőt, vissza is emlékezhetne arra az időre, amikor kinevezték a BKK élére, és elkezdte a túlzóan felduzzasztott közlekedésszervező cég felépítését.
Az első időszakban mindjárt kétszeresére nőtt a BKK foglalkoztatottjainak átlagbére a BKV átlagához képest. Ez az arány akkor csökkent némileg, amikor a jegyellenőröket is átvette a BKK a BKV-tól. Ez a Vitézy-érában volt!
Beszéljünk azonban az autóbusz-ágazat kiszervezéséről, amire Vitézy szintén olyan nagyon büszke.
Kedves Dávid! Kiszámoltad már, hogy a kiszervezés miatt mennyivel is növekedett a szolgáltatás költsége?
Mennyivel több pénzt kellett és kell kifizetni mind a mai napig a magánszolgáltatónak, mert átgondolatlan, a szakszervezeteket és a munkavállalókat megkerülő döntések meghozatalában vitézkedtél?
Ráadásul a pénzek egy részét a BKV forrásainak terhére igyekeztél előteremteni. A BKV a mai napig nem kapja meg a szolgáltatások ellenértékét, folyószámlahitelekből kell élnie és az indokolt beruházások sora maradt és marad el.
Milyen érdekes, hogy a magánszolgáltató nem hitelből gazdálkodik, hanem a teljes közszolgáltatói díjat megkapja. Olyan közszolgáltatói szerződés köttetett, amelynek köszönhetően a magánszolgáltató a nemrégiben lejárt és újrakötött szerződése során
a 8–10 éves buszait külföldön eladja.
Miközben a BKV évek óta csak minimálisan tud új buszokat vásárolni, és inkább arra kényszerül, hogy autóbuszokat béreljen.
Mielőtt bármilyen magyarázkodásba is kezdesz, a dolgozók voltak a legnagyobb áldozatai a döntéseknek.
Tarlóssal az élen felmondtátok a kollektív szerződést
Előkészítettétek azt, hogy a kiszervezés nyertesei minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. 2011–2012-ben
havi nettó 20 ezer forintot vettetek ki a BKV dolgozók zsebéből! Erre is büszke vagy?
Beültél a BKV igazgatóságába negyedmagaddal, hogy a BKV vezetése ne képviselhesse saját érdekeit! A BKV üzleti terveinek az elkészítésébe beleszóltál, és lehúztál olyan sorokat, amelyek az indokolt és működést biztosító gazdálkodáshoz oly’ fontosak lettek volna.
A BKV kollektív szerződését addig nem írhatták alá a szakszervezetek, amíg ezt te jóvá nem hagytad.
Tudod, mennyi pénz szállt el a te vezetésed alatt?
A melóstól elvettél, de a kiszervezés által a NER-közeli vállalkozó, vállalkozók nyereséghez jutottak.
Na, ezt nevezik pénzpazarlásnak.
Ennek a költségeit még senki sem számolta ki, pedig biztos vagyok benne, hogy ez az összeg nem néhány százmilliós, hanem sok-sok milliárdra rúgó összeg.
A DK közlekedési szakpolitikusa, volt szakszervezeti vezető, BKV-dolgozó
