A lakásárak egy év alatt 15,1 százalékkal nőttek, miközben csak 13 ezer új ingatlan épült tavaly, ami a legalacsonyabb arányhoz vezet az EU-ban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025. májusi lakáspiaci jelentése szerint
az országos lakásárak 15,1 százalékkal emelkedtek
2024 negyedik negyedévében, ami reálértelemben – az inflációt figyelembe véve – is jelentős, 10,9 százalékos drágulást jelent.
Az áremelkedés üteme az idei első negyedévben sem csökkent, továbbra is körülbelül 15 százalék körül alakulhatott.
A fővárosban még brutálisabb volt a drágulás
Budapesten még erőteljesebb árdinamika figyelhető meg: az előzetes adatok alapján
a fővárosi lakóingatlanok ára éves összehasonlításban 19 százalékkal nőtt,
és csupán egyetlen negyedév alatt 9 százalékos drágulást regisztráltak. Az uniós összevetésben ez a második legmagasabb lakásár-emelkedési ütem.
A jelentés kiemeli, hogy a lakásárak emelkedése meghaladta a bérek, a bérleti díjak és az építési költségek növekedését is, így az ingatlanpiaci túlértékeltség mértéke 14,3 százalékra nőtt. Ez csökkenti a lakások elérhetőségét, különösen a támogatásokra nem jogosult családok esetében. Ugyanakkor a pénzügyi stabilitási kockázatot enyhíti, hogy a jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti mutatója továbbra is alacsony.
A tranzakciószám 2024-ben visszatért a hosszú távú, évi 150 ezres átlaghoz. Az idei év elején további növekedés volt megfigyelhető: márciusban 14 százalékkal nőtt az adásvételek száma az előző év azonos hónapjához képest.
A bővülés főként vidéken jelentkezett, míg Budapesten stagnálás tapasztalható. Az új lakások iránt élénkült jobban a kereslet, és jellemzővé vált a licitálás is: az első negyedévben országosan 8 százalék, Budapesten pedig 18 százalék volt azoknak az adásvételeknek az aránya, ahol
a vételár meghaladta a hirdetési árat.
Új lakások építésében is utolsók vagyunk már az EU-n belül
A lakossági megtakarítások, különösen az állampapírokból felszabaduló források, mintegy 300 milliárd forintnyi többletkeresletet hoztak az új lakások piacára. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárakból kiutalt 17 milliárd forint fele hiteltörlesztésre ment.
A hitelpiac is jelentős élénkülést mutatott: 2024 utolsó negyedévében a lakáshitel-kihelyezés mértéke éves alapon 91 százalékkal nőtt, és 2025 első két hónapjában 47 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A februári átlagos hitelösszeg 20 millió forint volt, míg egy évvel korábban 15,6 millió.
Az otthonteremtési támogatások 2024-ben a hitelek 20 százalékát tették ki, ám az új lakások építése nem tartott lépést a kereslettel. Csak 13 ezer új lakás épült, a használatbavételi engedélyek száma 29 százalékkal csökkent 2023-hoz képest.
Magyarország így az EU leglassabb ingatlanállomány-megújulását
– 0,3 százalék – produkálta, és csak enyhe, 7 százalékos növekedés várható 2025-ben.
(portfolio.hu nyomán)
