Fontos dolgokról tájékoztatott az inflációs miniszter.
Középhosszú távon
kizárólag a „beruházásalapú növekedés” a fenntartható (!),
ezért bár a kormány rövid távon a fogyasztás ösztönzésére koncentrál, a Demján Sándor programmal és a 150 gyár programjával már a stratégiaváltást készíti elő – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség közgyűlésén az index.hu tudósítása szerint.
Nagy Márton elárulta, hogy mi a dolga igazából a gazdasági miniszternek
„A gazdasági miniszternek az a dolga, hogy
a lehető legnagyobb növekedést érje el az ország, a kormány a minél magasabb gazdasági növekedésért dolgozik.
Eközben szeretnénk a költségvetési fegyelmet megőrizni és a költségvetés stabilitását biztosítani”
– fogalmazott Nagy Márton a rendezvényen.
Sok minden nem stimmel
A miniszter mondandóját csupán annyival árnyalnánk, hogy
- nem a lehető legnagyobb gazdasági növekedésről van szó jelenleg, hanem arról, hogy Magyarország gazdasági recesszióba került egész Európában egyedüliként.
- A költségvetési fegyelemről sem lehet beszélni akkor, amikor arról szólnak a hírek, hogy már áprilisban meghaladta a 71 százalékot az egész évre tervezett államadósság mértéke.
- Az inflációs sokkról pedig még nem is tettünk említést, ami miatt Nagy Márton piactorzító árréskorlátozásokat szorgalmaz szinte valamennyi szektorban.
„Az első negyedéves gazdasági növekedés valóban gyengébb eredményeket hozott, de ez jórészt az exportunkat és az iparunkat károsan érintő gyenge külső keresletre vezethető vissza”
– mondta a nemzetgazdasági csúcsminiszter a gazdasági visszaesés vonatkozásában, hozzátéve, a másik oldalon van egy erősebb fogyasztás, ami felfelé húzza a GDP-t (szerinte). Ami tény: Magyarország bruttó hazai termékének mértéke – azaz a GDP – 2025 I. negyedévében 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztás által vezérelt „gazdasági növekedés” nem fenntartható
„Ezért most fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés van, de ez hosszú távon nem fenntartható,
erre nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni”
– vélekedett Nagy Márton. Elmondta: ezért rövid távon, a következő 1-1,5 évben fogyasztásközpontú növekedésre alapoznának, hosszú távon pedig vissza kell térni szerinte „a beruházás alapú gazdasági növekedésre”.
Úgy fogalmazott: aki ma akar dolgozni, tud is, a munkavállalók száma csúcson, a munkanélküliség tartósan alacsony szinten van. Szerinte a bérek szépen emelkednek, a biztosabb háttérrel pörög a hitelezés, amit az idei első negyedévben még a munkáshitel is megtámogat.
Az inflációról: nem tudták „üstökön ragadni”
Az inflációval kapcsolatban már arról beszélt, hogy annak kezelése a jegybank feladata, állítása szerint a folyamatos reálbér-növekedést az első negyedévben az infláció átmeneti emelkedése csökkentette.
„A fogyasztásnak van egy mumusa, az élelmiszer-infláció. Az emberek ezt érzik a leginkább, hiszen itt mindennap találkoznak a drágulással, ez jobban hat a kedélyállapotukra”
– magyarázta Nagy, aki azt mondta, 5 százalék alá kell csökkenti az élelmiszer-inflációt, és meglátása szerint 3-4 százalék körüli mértékre kell lehúzni az általános inflációt.
„Nem szórakozásból csináljuk ezt, nem akarjuk megkárosítani a cégeket, hanem alapvetően azt akarjuk megértetni mindenkivel, hogy ha nincs infláció elleni küzdelem, nincs inflációs stabilitás, a lakosság inflációs várakozásait nem hozzuk le,
akkor abból nem lesz fogyasztás, és nem emelkedik majd a háztartási bizalom”
– mondta ijedten. Megjegyezte, hogy együtt kell „dolgozniuk”, mert a fogyasztás visszaépülése a vállalati szektornak is érdeke – még akkor is, ha ez koncentráltan egy-egy szektorra vagy cégre jelentős negatív hatással is jár (!).
