Szijjártó Törökországban nyilatkozott Ukrajna ellenében.
Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.
Szijjártó szerint a lengyel külügyminiszter „sorosista”, aki azért dolgozik Ukrajna érdekében, mert magyargyűlölő
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően elmondta, hogy
„sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája,
aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában” most „papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk”.
Szijjártó hozzátette:
„Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó”.
Szijjártó összeesküvés-elméletet szőtt: Ukrajna le akarja járatni Magyarországot a tárcavezető szerint
„Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik.
És látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni. Világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban”
– tette hozzá.
„Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson. S ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról”
– folytatta.
A védelmi költségek emeléséről vitatkoztak
Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését. Egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stabilan a harminckettő közül. Ám ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása – mondta.
Különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának. Így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek a tárcavezető véleménye szerint.
Magyarország komoly haderőfejlesztésbe fogott
Szijjártó elmondta, hogy Magyarország 2023 óta folyamatosan teljesíti a katonai büdzsére vonatkozó célokat. Sőt,
ezen források 45 százalékát fejlesztésekre fordítja,
ami az ötödik legmagasabb arány a NATO-ban.
„Tehát mi, magyarok készen állunk arra, hogy Magyarország védelméhez és a szövetség védelméhez szükséges lépéseket megtegyük”
– fogalmazott.
Ukrajna veszélyt jelent a NATO-ra Szijjártó szerint
A külügyminiszter szerint tisztázni kell, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség. És
„amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről”
– fogalmazott.
„Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti.
Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti”
– tette hozzá.
A tárcavezető a harmadik világháborútól tart évek óta
Szijjártó úgy véli: ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország közt,
az a harmadik világháborút jelentené.
Ezért szerinte itt van az ideje az eddigi „vörös vonalak” megerősítésének. Azaz világossá kell tenni, hogy el kell kerülni a konfliktus ilyen irányú kiterjedését. A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek fényében az riasztó, hogy ezúttal is több kollégája beszélt arról, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának.
Sem pénzt, sem fegyvert
„Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába.
Mi megvédjük Magyarországot, mi nem tartjuk Magyarország biztonsági érdekeivel egyezőnek, hogy a szomszédságban egy egymilliós hadsereg finanszírozását mi lássuk el”
– mondta.
„Azt is világossá kell tenni, hogy Ukrajna nem értünk, hanem magáért harcol, bármily hősiesen is teszi”
– fogalmazott az oroszok érdekében dolgozó magyar miniszter.
