Németország elnöke „ajándékként” írta le az Izrael vezetésével alkotott barátságot.
Izrael és Németország hatvan évvel ezelőtt vették fel egymással ismét a diplomáciai kapcsolatot a második világháborút lezárását követően. Ezt ünnepelte Berlinben Frank-Walter Steinmeier német, és Isaac Herzog izraeli elnök.
Steinmeier: Az Izrael és Németország közti barátság „ajándék”
Steimeier a találkozóval egybekötött sajtótájékoztatón elmondta, hogy 1945-ben Németország számára ez még nem volt magától értetődő, de
„nekünk németeknek ez ajándék, amelyet a második világháború pusztítása után és a shoa (holokauszt) civilizációs törése után nem várhattunk el”.
Steinmeier arra is felhívta a figyelmet: a tény, hogy a németek és izraeliek képesek voltak a holokauszt után barátokká válni,
„önmagában egy reménysugár: a béke lehetséges, a békülés lehetséges”.
Herzog is úgy nyilatkozott, hogy értékeli Németország szolidaritását a Hamász ellen folytatott küzdelmükkel és mivel Steinmeyer a Hamász támadása után egyből Izraelbe utazott úgy írta le, hogy
„így viselkedik egy igaz barát”.
Gáza kapcsán eltérő az álláspont
Ugyanakkor a két ország viszonya egyáltalán nem mentes q feszültségektől: Steinmeyer tűzszünetet és az élelmiszersegélyek azonnali átengedését követelte a Gáza térségben az utóbbi időszakban. Ezeket Izrael két hónapja blokkolja, ami az ENSZ élelmezésügyi szervezete szerint ahhoz vezet, hogy a következő hónapok során félmillió embert akut módon fenyeget majd az éhenhalás veszélye.
Herzog viszont Izrael önvédelemhez való jogát helyezte szélesebb kontextusba. Azt mondta,
„Izrael jelenleg is a nyugat bástyája.”
Úgy vélte, hogy az országa „a demokrácia, a szabadság, az emberiség és az emberség védőfalaként” van jelen a világban. Ezalatt Irán kordában tartását értette, amely „antiszemita motivációval átitatva Izrael megsemmisítésére törekszik”. Szerinte a Hamász „Irán meghosszabbított karja.”
Merz is kételyeket fogalmazott meg
A múlt héten Friedrich Merz is azt nyilatkozta az ARD német közszolgálati tévécsatornának adott interjújában, hogy „Izraelnek eleget kell tennie a humanitárius kötelezettségeinek”. Akkor a kancellár úgy fogalmazott, hogy „aggódva figyelik”, ami Gázában történik.
(spiegel.de/Nyugati Fény)
