Arcfelismerő kamerákat telepítenek.
A biometrikus azonosításra szolgáló arcfelismerő rendszert egy 2024-es törvény írta elő, amihez a kórházak már fényképeket is készítenek dolgozóikról – adta hírül az RTL híradója.
Az egészségügyi alkalmazottak jogvédőkhöz fordultak az arcfelismerő rendszer miatt
Zajlik az egészségügyi dolgozók ellenőrzésére szolgáló biometrikus megfigyelőrendszerek kiépítése az állami kórházakban. Már
több intézményben is felszerelték az ehhez szükséges arcfelismerő kamerákat és kártyaleolvasókat.
A portál információi szerint Budapesten a Kútvölgyiben, a Korányiban, a Bajcsy-Zsilinszkyben, a Péterfyben, valamint a békéscsabai kórházban már biztosan telepítették az eszközöket.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint
„folyamatban van egy többfunkciós beléptető- és kamerarendszer kiépítése” az állami egészségügyi intézményekben.
Totális megfigyelés a kórházakban
2024 nyarán született egy törvény arról, hogy a kórházakban egységes beléptetőrendszert kell bevezetni. A döntést azzal indokolták, hogy
ellenőrizni szeretnék, az intézmények alkalmazottai betartják-e munkaidejüket.
Az elképzelést Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára vetette fel még 2023-ban a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Elmondta, hogy úgy látják, vannak kórházak, ahol az átlagtól nagyon eltérnek az orvosi teljesítmények.
Feltételezték, hogy ennek oka van. (Hogy miből gondolta a helyettes államtitkár, hogy ez az ok a munkaidő be nem tartása, azt nem tudni.) Ekkor hangzott el az ikonikus mondat, miszerint:
„Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát”.
Komoly jogi aggályokat vet fel a megfigyelés
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta:
„Nagyon szokatlan és az orvostársadalom részéről nemcsak hogy szokatlan, hanem egy ellenséges megközelítése a munkaidő-ellenőrzésnek.
Európában nincs erre példa, és vannak komoly jogi aggályok is.”
Az elnök hozzátette, hogy volt olyan informatikában járatos kollégájuk, aki azzal kereste meg őket, hogy tudomása szerint
a rendszereket, amelyeket most felszerelnek, több európai ország közintézményeiből is kitiltották.
A jelenlétük ugyanis informatikai sérülést, kiskapukat jelenthetnek. Valamint alkalmasak lehetnek külföldi szolgálatok ténykedésére.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is több megkeresést kapott az üggyel kapcsolatban. A szervezet egyik jogásza szerint a hozzájuk forduló egészségügyi dolgozók többségét alapvetően az zavarja, hogy kezelik az arcképeiket, és ebből biometrikus adatot képeznek.
Ehhez azonban ők nem szeretnének hozzájárulni, és azt sem szeretnék, ha ennek elutasításáért retorziók érnék őket.
