Ferenc pápa a háború kezdete óta hangsúlyt fektet arra, hogy rendszeresen bejelentkezzen Gáza katolikus közösségénél.
Ferenc pápa a gázai Szent Család Templom egyházközösségét választotta ki arra, hogy kapcsolatot tartson a gázai katolikusokkal és valahogy reményt adjon a közösségnek.
Gabriel Romanelli atya az egyetlen gázai katolikus templom papja: a háború kezdete óta mintegy ötszáz ember talált nála menedéket.
„Vannak gyerekek, betegek, idősek” – mondta az atya a Spiegelnek. Ezek az emberek vagy a templomban, vagy az egyházközösség egyéb épületeiben éjszakáznak, ha éppen arra van szükség.
Az is előfordul, hogy egyszerűen a templomhoz tartozó területen sátraznak, vagy az iskolában, illetve óvodában alszanak. „Mindent alvásra használunk” – mondta Romanelli, ugyanis az izraeli hadsereg evakuálásra szólította fel Gázaváros keleti külvárosának lakóit.
Azóta folyamatos a robbanások és a drónok hangja, „mindenhol bombáznak, mindenki fél” – fogalmazott az atya.
Nagy a szükség
Másfél éve élnek szorosan összezárva menekültek a templom épületeiben és egyre többen csatlakoznak hozzájuk. A hely kevés, az élelem kevés: sorbanállás van a vécéknél és zuhanyozni egyébként sem igazán lehet. Személyenként 2-3 liter víz jut egy ember tisztálkodására: „néha nagy a feszültség”.
A háború harmadik napján jelentkezett először
Az egyházközösség életének hétköznapjainak feszültségét a pápa Whatsapp-hívásai oldják. Ferenc a háború kitörését követő második napon hívta először a gázai nyájat. Ekkor arra volt kíváncsi, hogy hogy vannak a helyi katolikus hívők. A római hívás azonban nem korlátozódott arra az egy alkalomra, az egyházfő rendszeressé tette őket.
Minden este beszéltek
Egészen addig, amíg a szentatya februárban nem kapott súlyos kétoldali tüdőgyulladást, minden este videóhívást intézett Gázába.
A pápa nem tartott misét a videócseten, nem nyilatkoztatott ki semmit, csupán olyanokat kérdezett, hogy mit ettek vacsorára. A beszélgetések olyannak tűnnek, mintha egy családi videóhívást látnánk. A kisfiú puszit dob az egyházfőnek, az pedig úgy köszön el, hogy
„a béke legyen veletek, Salam alaikum”.
Argentínából ismerik egymást
Romanelli és a pápa már régóta ismerik egymást: mindketten olasz származású argentinok és Buenos Airesben találkoztak először, amikor az egyházfő még csupán bíboros volt.
Később Jorge Mario Bergoglio pápa lett Rómában, Romanelli pedig a közel-keltre került és 2019 óta a Szent Család Egyközösséget vezeti.
Bombázták őket is
Az egyházközösséget sem kerülték el a támadások: 2023 decemberében
izraeli lövészek két embert lelőttek,
amikor a templom udvarán keresztül az ottani kolostorba mentek volna át. Azon a napon hét másik embert sebesítettek meg súlyosan, vélhetőleg izraeli katonák. Az izraeli hadsereg tagadta a felelősségét az esetben.
Terrorista taktika
Akkor a pápa azt mondta, hogy „Izrael terrorista taktikákat alkalmaz”. Fegyvertelen civilek estek ugyanis áldozatul
„egy olyan területen, ahol nincsenek terroristák, hanem családok, gyerekek, betegek, sérültek és apácák élnek”.
Romanelli mindeközben nem csak a katolikusoknak segít, de élelmiszerrel lát el mindenkit, akinek szüksége van rá és hozzá fordul; beleértve a muszlimokat is az ortodox és a protestáns lakosság mellett.
Minden elfogyott
Hat héttel ezelőtt az izraeli kormány megszüntette az élelmiszersegélyek átengedését Gázába, azóta az ottragadtak csak konzervet és hüvelyeseket esznek; ezek is gyorsan fogynak azonban.
1600 év keresztény jelenlét Gázában
Miután a 88 éves pápa egy fokkal jobban lett, első dolga volt, hogy ismét bejelentkezzen az egyházközösségnél. A Szentszék akkor azt közölte, hogy az egyházfő „atyai közelségét” akarta kifejezni a sok szenvedést eltűrni kényszerülő gázai katolikus közösséggel.
Ferenc még a betegágyából küldött üzenetet, amelyben kifejezetten a helyiek szenvedését tematizálta és kifejezte, hogy együtt szenved velük. Külön hangsúlyozta, hogy az 1600 éve fennálló keresztény jelenlét nem fog véget érni ezzel a háborúval.
Tavaly Gázában mindössze 1017 keresztény ember élt, ebből pedig csupán 135 katolikus, a pápa ennek ellenére kitart a minimálisra zsugorodott közösség védelme mellett.
Remény
A Szent Család Egyházközösség elmondása szerint a tény, hogy maga a pápa foglalkozik velük és nem hagyja, hogy a világ megfeledkezzen a létükről és a szenvedésükről, „reményt ad nekik.”
