Orbán Viktorék új Alaptörvény-módosítása alapvetően épp a gyermekjog érvényesülése ellen hat.
Állásfoglalás tett közzé a Gyermekjogi Civil Koalíció az Orbán-kormány veszélyes Alaptörvény-módosítása miatt
Az UNICEF támogatásával működő, Magyarország legnagyobb gyermekekkel foglalkozó civil szervezeteit és gyermekjogi szakértőit tömörítő ernyőszervezet, a Gyermekjogi Civil Koalíció egy hónappal ezelőtt szakmai állásfoglalásban fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez és Kocsis Mátéhoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez. Levelükben arra figyelmeztettek, hogy az – akkor még csak tervezett, ám azóta már elfogadott – Alaptörvény 15. számú módosítása
súlyos aggályokat vet fel mind gyermekjogi, mind alkotmányjogi szempontból.
A szervezet álláspontja szerint a módosítás legfőbb problémája, hogy lehetőséget ad a felnőttek jogainak korlátozására a gyermekek érdekeire való hivatkozással, méghozzá szinte teljes kontroll nélkül. Ez a megközelítés azonban sem a gyermekek, sem az értük felelősséget viselő felnőttek érdekeit nem szolgálja, sőt,
alapvetően sérti az egyének jogbiztonsághoz való jogát is (!)
– mutattak rá.
Kidolgoztak egy 40 pontból álló javaslatcsomagot, hogy érdemi lépéseket tegyenek a gyermekvédelemben
Jelezték, álláspontjuk szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a módosítást semmilyen társadalmi vita, szakmai egyeztetés vagy konzultáció nem előzte meg. A döntéshozók nem kérdezték meg azon szakembereket, akik nap mint nap gyermekekkel foglalkoznak, hogy valóban szükség van-e egy ilyen, példa nélküli korlátozást lehetővé tevő jogszabályra. Az a kérdés sem merülhetett így fel, léteznek-e más, hatékonyabb, jogilag megalapozottabb megoldások a gyermekvédelem megerősítésére.
A Gyermekjogi Civil Koalíció 2024-ben kidolgozott egy 40 pontból álló, gyermekvédelmi reformokhoz szükséges javaslatot is, amelyről a döntéshozókat is tájékoztatták. A pontok közül egyik sem sürgette az Alaptörvény módosítását. Úgy vélik ugyanis, hogy a már hatályos törvényeket kellene megfelelően alkalmazni a gyermekvédelem területén is. Kiemelték, hogy ehhez világos – a deklaráción túlmenő – politikai akaratra, alapvető szemléletváltásra és a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátására lenne szükség.
Orbánék a „gyermekvédelem”-re hivatkoznak, de az alkotmánymódosítás ellentétes az ENSZ gyermekjogi stratégiájával
Közölték: a tervezett Alaptörvény-módosítás
ellentétes az ENSZ G
gyermekjogi egyezményének alapelveivel.
Az egyezmény értelmében ugyanis a gyermekek jogai egymással szoros összefüggésben állnak, és csak a gyermek legfőbb érdekeinek figyelembevételével, egységes egészként értelmezhetők és alkalmazhatók. A magyar kormány által végrehajtott módosítás azonban nem biztosítja ezt az egyensúlyt – emelték ki.
A szervezet álláspontja szerint a javaslat nem egyeztethető össze az ENSZ-egyezmény garanciális szabályaival sem, mivel nem határoz meg világos és jogilag egyértelmű kereteket az állam gyermekvédelmi kötelezettségeire vonatkozóan, ez pedig kiszámíthatatlan és aránytalan állami beavatkozásokhoz vezethet.
Súlyos jogkorlátozásokra hívták fel a figyelmet
Véleményük szerint rendkívül aggasztó, hogy
a módosítás széles körű felhatalmazást adna a jogok korlátozására (!).
Bár a gyermekek védelme valóban kiemelt fontosságú ügy, a javasolt szöveg olyan általános megfogalmazást használ, amely alapot teremthet más alapvető jogok – például
- a szülők neveléshez való jogának,
- a véleménynyilvánítás szabadságának
- vagy az emberi méltósághoz való jognak
a korlátozására is.
Az sem pontosan világos, hogy milyen célból és milyen határok mentén kerülhetne sor ezekre a korlátozásokra, mivel az állam maga szabná meg ezen kereteket. Ráadásul a módosítás célja sem kellően körülhatárolt, és különösen problémás, hogy annak előkészítését nem előzte meg érdemi társadalmi vagy szakmai egyeztetés.
A szervezet szerint
a módosítás súlyos jogbizonytalanságot idézhet elő,
mivel kiszámíthatatlanná teszi a gyermekek védelmére vonatkozó állami intézkedéseket. Az Alaptörvény tervezett változtatása hierarchiát állít fel az alapvető jogok között, amely élesen szembemegy a jelenlegi joggyakorlattal. Az alkotmányos jogrend alapja eddig a szükségesség és arányosság elve volt, amely kiegyensúlyozta a különböző jogokat egymással – ennek felborítása kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz vezethet – figyelmeztettek.
A javaslat
az állami beavatkozást kiemelt, elsőbbségi pozícióba helyezné,
megbontva a gyermek, a szülők és az állam jogainak kényes egyensúlyát, amely lehetővé tenné, hogy az állam a „gyermekvédelem”-re hivatkozva felülírja a szülők döntéseit, még akkor is, ha azok nem veszélyeztetik a gyermek jólétét. Mindez fokozhatja a bizalmatlanságot az állami intézkedésekkel szemben, még olyan helyzetekben is, ahol eddig az állami fellépés jogszerű, indokolt és elfogadott volt (például a védőoltások esetében).
Azonnali lépéseket sürgettek
A gyakorlatban pedig számos kérdés felmerül. Például, hogy milyen körülmények között és milyen mértékig avatkozhat be az állam egy gyermek életébe? Megteheti-e az állam, hogy a gyermek védelmére hivatkozva beleszól a szülők vallásgyakorlásába vagy más világnézeti döntéseibe?
A Gyermekjogi Civil Koalíció az alábbi azonnali intézkedéseket sürgette a helyzet rendezése érdekében:
- Gyermekvédelem ágazati bérrendezése,
- gyermekszegénység komplex kezelése,
- gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás működési feltételeinek megteremtése,
- a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás gyermekközpontú együttműködésének erősítése,
- gyermekvédelmi stratégia megalkotása,
- statisztikai adatgyűjtés reformja és átláthatóságának biztosítása,
- gyermekek életútjának vizsgálata a gyermekvédelem rendszerében.
(telex.hu nyomán)
