Kemény vádakat fogalmazott meg a hágai nemzetközi bíróság.
Még márciusban várható, hogy
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre utazik, hogy találkozzon Orbán Viktorral.
Netanjahu ellen az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatási parancsot adott ki a 2014 óta folyó vizsgálataik alapján. Netanjahut és volt védelmi miniszterét Yoav Gallantot háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. Mindezt az Amnesty International is hasonlóan látta jelentésében.
Informális elfogatóparancs
Bár erre nincsenek bizonyítékok és nem folyik bírósági eljárás sem, az izraeli miniszterelnöknek azzal a váddal kell szembenéznie, hogy Gáza lakosságát szándékosan kiéheztette, amikor nem engedte be a területre az élelmiszersegélyeket; ez háborús bűnnek minősül a Genfi Egyezmény szerint.
Hasonlóan komoly problémát vet fel a gázai lakosság kitelepítésének ötlete, amelyet Netanjahu azonban nem támogatott nyilvánosan: a kényszerkitelepítés gondolata a médiában Donald Trumptól merült fel, és csak az izraeli szélsőjobb támogatta.
Antiszemitizmus motiválja a Netanjahu-ellenességet?
Netanjahu a vádakat azzal utasította vissza, hogy antiszemitizmusból fakadnak.
Mivel Izrael nem tagja az ICC-nek, egyébként éppen azért, mert a vonatkozó egyezmény aláírásakor a megszállt területek lakossága mozgatásának tilalmát nem tudták elfogadni, az ország nem kooperál a bírósággal.
Az ICC a formális letartóztatási parancsot nem adta ki Netanjahu ellen, így szabadon mozoghat az ICC tagországokban, így Magyarországon is.
Magyarországnak fontos Izrael
Magyarország és Izrael jó kapcsolatot ápolnak egymással; Netanjahu és Orbán viszonya is szívélyes, valamint Magyarország védelmi ipara izraeli technológián alapul. Az egyetlen kritikai pont, amely Magyarországot Izrael részéről éri, az a magyar kormány Soros-ellenes állandó kampánya: ez adott szemszögből nézve antiszemitizmust is tükrözhet.
(24.hu nyomán)