Svájc vezetőinek kényszergyógykezelés kapcsán hozott lépése etikailag semmilyen módon nem védhető.
A svájci nemzeti tanács bizottsága úgy döntött, hogy
engedélyeztetné emberek benyugtatózását akaratuk ellenére,
miközben deportálják őket az országból. A tervek szerint ezt akkor alkalmaznák, ha az illető magát vagy mást veszélyeztetne a deportálása során – azaz a renitens menedékkérőket kezelnék akaratuk ellenére.
Döbbenetes elgondolás: Svájc vezetői jó úton halad a jogtalan kényszergyógykezelés bevezetése felé
A terv
az emberi jogokat, az alkotmányt, az orvosi esküt és minden általános morált sért.
Még nem szavazták meg ugyan, lesz a kérdésről egy parlamenti vita, de a terv támogatottsága várhatóan magas lesz.
Ez azért is meglepő, mert ahhoz, hogy valaki nyugtatót adjon egy embernek, egészségügyi végzettség szükséges. Az eskü szövege ráadásul tartalmazza, hogy a beteg érdeke az elsődleges szempont az ellátásában. Azaz az orvosi hatalom nem használható másra, csupán a beteg gyógyulásának elősegítésére.
Ezzel szemben az emberek deportálás közben zajló szedálása a gyógykezelés állam érdekei szerinti felhasználása, ez pedig törvényellenes. Arról nem is szólva, hogy a lépés ahhoz vezet, hogy a jövendőbeli betegek bizalma csökken az orvosok irányába.
Beleegyezés nélkül?
A kényszergyógykezelés, azaz a beleegyezés nélküli gyógykezelés is csupán egészen kivételes esetekben megengedhető: akkor, ha a beteg veszélyben van, és feltételezhető, hogy szeretné, hogy megmentsék az életét, vagy más módon ellássák. Amennyiben a beteg nincs magánál és nem sürgős az ellátása, akkor a hozzátartozóktól szükséges engedélyt kérni a gyógykezelésre.
A legnagyobb problémának azonban mégiscsak az tűnik, hogy a gyógykezelésnek – azaz a gyógyszernek – a beteg érdekeit kell szolgálnia, nem más csoportokét, ez esetben az állami apparátus könnyebb működtetését a deportálások folyamán.
Lényegében az történne ugyanis, hogy a kényszergyógykezelt emberek valóban kevésbe lennének erőszakosak, azaz láthatólag csökkenne az erőszak mértéke. A valóságban azonban csupán az állam vállalná át a deportálási helyzet során keletkező feszültségből származó erőszak végrehajtását.
Durva jogsértés
Érdekes, hogy a deportálandókat nem bilinccsel kívánják megfékezni, amennyiben erőszakra mutatnának hajlandóságot, hiszen a cselekvőképességüket az is korlátozná. A szedálás mindazonáltal azért is durvább metódus, mert nem csupán megakadályozza az erőszakos viselkedést, de a gondolat szabadságába is beleavatkozik.
(tagesanzeiger.ch nyomán)
