Súlyos a helyzet a magyar államadósság kapcsán: óriási kihívásokkal küzd Magyarország Nagy Márton gazdaságpolitikája miatt.
Nagy Márton túlköltekezik, hatalmas az államadósság
Magyarország túl sokat költ, és nehezen tudja visszafizetni, amit felhalmozott. Ez derül ki az Európai Bizottság 2024-es, friss jelentéséből, amelyet »ITT« találsz.
Ráadásul, ha így megy tovább, az ország adóssága (amit az állam kölcsönkér, pl. kötvényekkel) túl nagyra nőhet, és hosszú távon nem lesz fenntartható. Ez azt jelenti, hogy egy ponton már nem tudjuk könnyen visszafizetni, és ez veszélyt jelenthet a gazdaságra.
Emellett sok a kockázat is, például:
- magasak a kamatok, drága a hitel,
- gyenge lehet a forint, ami megdrágítja a devizában felvett adósságot,
- sok állampapír hamarosan lejár, amit újra kell finanszírozni (tehát újabb hitelek kellenek),
- túl nagy a függés a hazai bankoktól, ami gond lehet, ha baj jön
A bizottság szerint változtatni kellene a gazdaságpolitikai irányon, különben a helyzet még súlyosabb lehet.
Növekvő adósság, csökkenő tér
A jelentés szerint Magyarország államadóssága 2035-re elérheti a GDP 85,4 százalékát, ami hosszú távon fenntarthatatlan lehet. Bár az Orbán-kormány próbálja csökkenteni a hiányt, a magas kamatterhek, az árfolyamkockázatok és
a lejáró lakossági állampapírok súlyosan növelik a fiskális kockázatokat.
A bizottság dokumentumában kiemelik a „hógolyóhatást” – vagyis azt a jelenség, amikor az államadósság pusztán a kamatkiadások miatt nő –, ami újra felerősödhet, különösen akkor, ha a kamatlábak meghaladják a gazdasági növekedés ütemét.
Devizakitettség és belső adósságspirál
Külön aggodalommal tekintenek Magyarország magas, közel 30 százalékos devizaadósság-arányára, amely komoly árfolyamkockázatot hordoz.
Egy esetleges forintgyengülés közvetlenül növelheti az adósságterhet.
Szintén problémásnak ítélik a hazai bankrendszer felé történő eladósodást, amely pénzügyi sokk esetén a bankrendszer és az állam egyidejű likviditási nehézségeit okozhatja. Ehhez társul a lakossági állampapírok lejárata, illetve az állami garanciákból eredő jelentős függő kötelezettségek, amelyek szintén súlyosbíthatják a költségvetési helyzetet.
A Bizottság jelentése szerint az Európai Unió (EU) egészére is nyomasztó fiskális környezet vár. A reál-GDP növekedése 2025-ben mindössze 1,5 százalék, 2026-ban 1,8 százalék lehet, miközben a védelmi kiadások emelkedése új nyomást helyez a költségvetésekre. Ennek kapcsán Brüsszel azt javasolja, hogy a GDP 4,5 százalékáig terjedő védelmi kiadások ne számítsanak bele a költségvetési hiányba.
Stresszhelyzetek: Magyarország sérülékeny
A bizottság szimulációi szerint Magyarország különösen érzékeny a külső sokkokra. Egy 1 százalékpontos kamatkülönbözet-emelkedés például akár
7 százalékponttal is növelheti az adósságrátát 2035-re.
További stresszforgatókönyvek – mint például pénzügyi válság vagy devizaválság – szintén jelentős kockázatokat hordoznak.
Pozitívum, hogy Magyarország finanszírozási szerkezete különböző lábakon áll, de a Bizottság közepes kockázatúnak ítéli az ország helyzetét. Reformok nélkül az adósságpálya emelkedése elkerülhetetlen lehet.
(portfolio.hu nyomán)
Kapcsolódó:
