A gyermekvédelemre hivatkozva írta alá.
Kedden megszavazta az Országgyűlés a módosítást
A magyar Országgyűlés kedden elfogadta a gyülekezési törvény módosítását, amely a gyermekvédelemre hivatkozva betiltja a Pride felvonulást.
A törvény megakadályozza azokat a rendezvényeket, amelyek a gyermekvédelmi törvény szerint „tiltott tartalmakat” népszerűsítenek. A résztvevőket és szervezőket pénzbírság fenyegeti, a rendőrség pedig arcfelismerő rendszert is bevethet. A döntés nemzetközi felháborodást és hazai tiltakozásokat váltott ki.
Sulyok Tamás aláírta a Pride-ot betiltó törvényt
Szerdán a köztársasági elnök alá is írta a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.
Sulyok Tamás azzal indokolta a gyülekezési törvény módosításának aláírását, hogy az a gyermekek védelmét helyezi előtérbe az Alaptörvény alapján. A törvény a gyermekvédelmi törvény módosítására épül, és célja megakadályozni a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését sértő hatásokat.
A köztársasági elnök megmagyarázta, miért szignózta a törvényt
A köztársasági elnök Facebook-posztban megmagyarázta, miért szignózta a módosítást:
„Miért írtam alá a gyülekezési törvény módosítását❓
Az Országgyűlés az általa elfogadott 2025. évi III. törvényben a gyülekezési alapjogot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) 6/A. §-ában meghatározott törvényi tilalomba ütközés esetére korlátozta.
A tilalom Gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.
Ez az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén nyugszik, ami alapvető jogvédelemben részesíti a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ugyancsak alapvető jogként biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk a békés gyülekezéshez való jogot.
A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel.
A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.
A parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett.”
A jövőben tehát békés, biztonságos és kizárólag államilag jóváhagyott eseményeken lehet majd részt venni, mert a gyermekeket meg kell védeni – különösen azoktól, akik szeretnék őket egy elfogadóbb világban felnevelni.
Kapcsolódó:
Hivatalos: Sulyok Tamás nem várt sokat, aláírta a Pride betiltásáról szóló törvényt
