Ezekkel a következményekkel szembesülhetnek a boltok az árrésstop szabotálása esetén.
Egy 234 oldalas Magyar Közlönyt adtak ki kedden késő este, benne az árrések új szabályaival. Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrésstop szabályait.
Azt is rendeletbe írták, hogy nem fogyhat el az áru (sic!).
Hivatalosak a szabályok
Beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor azután jelentette be az árrés mértékének maximálását, hogy kiderült,
2023 vége óta nem látott szinten jár az infláció is, és benne az élelmiszerek áremelkedésének üteme is.
A rendelet március 17-én lép hatályba, de az árrésekről szóló részeit csak öt munkanappal később kell elkezdeni alkalmazni.
Első körben május 31-ig lesz érvényes, később meghosszabbíthatják, ha úgy ítélik jónak. Azon pedig meg sem kell lepődni, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva tették bele a közlönybe, anélkül, hogy a parlamentben megszavazták volna.
A boltok közül nem mindegyikre vonatkozik az árrésstop szabotálásának büntetése
A szabály nem minden kereskedőre vonatkozik majd,
csak azokra, amelyeknek 2023-ban a nettó árbevétele egymilliárd forintnál nagyobb volt. Ez azt jelenti, hogy
a Fidesz legstabilabb bázisát jelentő falvak kisboltjaiban nem lesz árréssapka.
A szabály akkor is érvényes, ha online rendelésről van szó.
Az érintett termékeknél előbb meg kell nézni azt, hogy mennyi az adók nélküli fogyasztói ár. Ebből vonják le azt, amit a beszállítónak fizetett a kereskedő, vagy saját márkás termék esetében a gyártás önköltségi árát. Így kapjuk meg az árrést, amely:
- nem lehet nagyobb, mint 10 százalék,
- ha pedig idén januárban (vagy az utolsó olyan hónapban, amikor az adott boltban árulták a terméket, ha januárban nem volt készleten) 10 százaléknál kisebb lett volna az árrés, akkor annál nem lehet magasabb.
A listára harminc áru került fel – ebben nem volt meglepetés a bejelentéshez képest.
Nem léphet fel áruhiány
Ha a kereskedő az adott terméket a rendelet hatályba lépését megelőző napon forgalmazta, akkor köteles lesz minden nap legalább annyit forgalomba hozni, amennyi a 2024-ben értékesített mennyiség napi átlaga volt.
Ettől remélik, hogy majd nem lesz áruhiány.
Amelyik bolt 10 százaléknál nagyobb árréssel árul, az
termékkategóriánként 5 millió forint bírságot kap.
Ahol pedig áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül.
Orbánék az előző árstop alatt is megpróbálták szabályozni, hogy mekkora készletnek kell raktáron lenni a boltokban. Akkor a Spar indított pert. Végül az Európai Unió Bírósága mondta ki, hogy
ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes.
A rendelet arra is kitért, hogy a kormány kötelezheti a boltokat arra, hogy kormányzati tájékoztatást tegyenek ki az ársapkákról.
Kapcsolódó:
Varju László: Az árrésstoppal Orbán milliárdos haverjai gazdagodnak (+videó)
Itt a lista, mentsd el! Íme a harminc termék, amelyre árkorlátozást vezetnek be
