Sok minden eldőlhet.
Pénteken kezdődik a 61. Müncheni Biztonságpolitikai Fórum, amelynek során J.D. Vance amerikai alelnök beszéde lesz az, amelyből megtudhatjuk majd, hogy az Egyesült Államok hogyan képzeli el befejezni az orosz–ukrán háborút és általában mire lehet számítani az új elnökkel megvert világhatalomtól biztonságpolitikai ügyekben.
Marco Rubio, a Trump-kormány külügyminisztere is jelezte, hogy Amerika „elkötelezett a háború befejezése mellett”, ami szintén arra mutat rá, hogy az ország nem kívánja tovább finanszírozni Ukrajna határainak védelmét és megvan a tervük a helyzet megoldására. Ez vélhetőleg az anyagi terhek unióra testálása általi befagyasztása lesz a háborúnak.
Donald Trump először Vlagyimir Putyinnal beszélt telefonon, ezt Volodimir Zelenszkij nehezményezte is, egyértelművé tette azonban, hogy Amerika szembemegy az európai elképzelésekkel és Moszkvával paktál előzetesen, ahelyett, hogy – ahogyan az unió azt mindvégig tette – Ukrajna határainak védelmét elsődleges szempontnak tekintené.
Vance már meg is érkezett Münchenbe, ahol a Spiegel megfogalmazásával élve
„az európai szövetségeseknek megvilágítja majd az egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai irányvonalát.”
A német kereszténydemokraták kancellárjelöltje Friedrich Merz is arra számít, hogy ebben nem lesz köszönet az uniós országoknak. Azt mondta,
„brutálisan kemény beszédet” vár amerikai részről az Európa irányába.
Hasonlóan látja a helyzetet Orbán Viktor is : azt írta az X-en, hogy
„Miközben Donald Trump és Putyin elnök a békéről tárgyal, az EU-s tisztviselők értékelhetetlen nyilatkozatokat adnak ki.”
Orbán úgy látja, hogy az EU „nem méltó” arra, hogy egyáltalán tárgyalási pozíciót kapjon az orosz–ukrán béke létrehozásában.
Az olyan elképzelések megvalósulásának, miszerint Ukrajna NATO-tag lesz, vagy, hogy NATO-katonák fogják garantálni a biztonságát, esélye a csekélynél is csekélyebbnek tűnik.
Kapcsolódó:
Rendkívüli: Súlyos bejelentésekkel kavarta fel az állóvizet péntek reggel Orbán (+videó)
