A MOHU-tól származó pénzből veszi meg Rákosrendezőt a főváros.
Pénteken tartottak szakmai konferenciát a Rákosrendezőről. Ezt követően adott interjút Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője az index.hu-nak.
Elmondta, ő nem aggódik a szemét elszállítása és a talaj kármentesítése miatt. Szerinte a főváros megfelelő forrással is rendelkezik tervei megvalósításához. Mégis van egy pont, ami miatt nem tudja Budapest
állami együttműködés nélkül megvalósítani a mestertervét.
Kemény adok-kapok vezetett a mini-Dubaj megakadályozásáig
Az Orbán-kormány az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi szerződéssel adta volna el a Rákosrendező területét, de a főváros élt elővásárlási jogával. A Fővárosi Közgyűlés is megszavazta a terület megvásárlását, és bár a felek kölcsönösen akár perre is vitték volna az ügyet, végül aláírásával Orbán Viktor is jóváhagyta a fővárosi ügyletet. Így
nem kerül arab kézre a beruházás és valószínűleg 500 méteres felhőkarcolók sem épülnek a területen.
Karácsony Gergely ugyanakkor azt nyilatkozta, bár a kormány meghátrált, egy igencsak hosszú folyamat veszi kezdetét. A területet mentesíteni kell a szennyezéstől, amely alapvetően a MÁV-ot terheli. A főpolgármester jelezte, egy szakmai konferencia keretében beszélnek a terület fejlesztéséről.
A finanszírozás is látszik már
A péntek délelőtt tartott szakmai konferencián Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is részt vett. Mellettük Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke, valamint Andreas Trisko, Bécs szenior várostervező építésze is felszólalt.
Az eseményt követő interjúból kiderült az is, miből finanszírozná a főváros a vásárlást.
„A MOHU-tól van rá pénzünk. Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító műanyagberuházásából, ami 33 milliárd forint, ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza”
– mondta Vitézy a portálnak. Korábban Karácsony Gergely azt mondta, a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján visszajár a városnak 28,3 milliárd forint és annak a kamata a Magyar Államkincstártól, ebből is lenne lehetőség a vásárlásra.
„A 33 milliárd forint ugyan elég az első két részlet kifizetésére (amelynek összege 30,5 milliárd forint), de a harmadik részletet, a 20,9 milliárd forintot még elő kell teremtenie a városnak 2039-ig. Addig még van idő, meglátjuk, hogy akkor ki és hogy, és milyen fővárosi koncepcióval szembesül majd ezzel”
– hangsúlyozta Vitézy.
Kapcsolódó: Durvul a harc Rákosrendező körül: Államkincstár szerint egy forint sem jár vissza Budapestnek
Az ingatlanfejlesztést magántőke bevonásával oldanák meg
A frakcióvezető azt is elmondta, hogy magát az ingatlanfejlesztést magántőke bevonásával oldanák meg. Ügyelnek arra, hogy a telek fővárosi tulajdonban maradjon és a beruházók csak a felépítmény tulajdonjogával rendelkezzenek. Kiemelte, hogy az épületek magasságát a bérlakások arányát és az épületek funkcióját főváros kell meghatározza a jövőben is.
„Az arab befektető saját érdekei mentén tervezte volna a városrészt, mi a közérdek mentén fejlesztünk. Ez a legnagyobb különbség a két koncepció között”
– hívta fel a figyelmet.
Még egyeztetniük kell a kormánnyal
Mivel a területen fennáll a szennyező felelőssége, ezért a szemét elszállításáról még egyeztetni kell a kormánnyal. Azt is elmondta, még nincs bejegyezve a tulajdonjog, így a főváros csak a birtokbavételt követően fogja látni, hogy milyen mennyiségű és fajtájú szemét van a területen.
Hangsúlyozta, hogy a Budapest Közművek (BKM) mint telektulajdonos amúgy is érintett a szemét elszállításban, a MOHU-val közös cégük is van, úgyhogy nem tartja megoldhatatlan akadálynak a szemét elszállítását. A föld kármentesítése azonban már komolyabb feladat, az arab befektető előzetesen 25 milliárd forintot számolt erre költségnek, azonban Vitézy Dávid ezzel kapcsolatban is pozitív.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a szennyezettség az óbudai gázgyárnál lévőhöz képest jóval kisebb, mert elsősorban az olajtól és lőszerektől kell mentesíteni a területet, nem pedig vegyi anyagoktól. A talajcserét logikus módon a beruházásokkal együtt valósítanák meg, így csökkenthetők ennek költségei.
A MÁV-nak kell először lépnie
„A legnagyobb feladat a vasút átépítése. Azokat a rákosrendezői vágányokat, ahol tehervonatok álltak 50 éve, de ma már fa nő a helyükön, el kell bontani. Erre a MÁV nélkül nincs lehetőség a jogszabályok alapján, nem az van, hogy kimegyünk, és lefűrészeljük a síneket a többiről”
– emelte ki Vitézy Dávid. Hozzátette, szerinte a vasúti átalakításokkal kell kezdeni a munkálatokat, így szoros együttműködésre lesz szükség az állam és a főváros között ahhoz, hogy megvalósulhasson a parkváros.
Kapcsolódó:
Videóval: Karácsony újabb súlyos bejelentést tett a Rákosrendező-botrány kapcsán
