Van-e oka Trumpnak utálni az Egészségügyi Világszervezetet?
Az Egyesült Államok járványügyi hatósága a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) egyik dolgozója John Nkengasong levelet küldött a hatóság vezető munkatársainak, amelyben az állt, hogy azonnali hatállyal meg kell szüntetniük minden együttműködést az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).
Rendelettel azonnali hatállyal
Az AP arról számol be, hogy ezzel a meglepő lépéssel Donald Trump, aki a szervezetek együttműködésének befejezését elnöki rendelettel tiltotta meg, veszélybe sodorja a közös kutatási programokat. A hírügynökség elsősorban az Afrikában terjedő Marburg-vírusra hivatkozik, amely az Ebolához hasonló jellegű kórokozó, valamint a szintén a fekete kontinensen epidémiákat okozó Majomhímlőre.
A probléma azonban ennél jóval összetettebb: Trump a maga szempontjából jogosan utálja a WHO-t. Állítása szerint a WHO „lehúzta” az Egyesült Államokat, de ellenségességének valódi oka nyilvánvalóan nem csak ez.
Nem akarja finanszírozni
A WHO-nak ugyan finanszírozásában szüksége van az Egyesült Államokra, mert a bár gazdasági teljesítménnyel arányosan Németország adja a legtöbb forrást a működéséhez, összességében az Egyesült Államok a maga 20 %-ával nagyobb részben finanszírozza a költségvetésüket.
A pénz legkisebb része megy azonban oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: 80%-a a gazdag országok úgymond nem sürgős kutatási programjaira megy, és nem a szegény országok megsegítésére. Ez azt jelenti, hogy
a WHO nem Afrikában és Ázsiában segít a szegényeknek, különösképpen nem az USA által adott pénzekből, ugyanis Amerika a hozzájárulás legnagyobb részét projektekhez kötve adta, amelyek pedig az Egyesült Államok egészségügyi problémáival voltak kapcsolatosak. A WHO alapköltségvetését, amelyből a vészhelyzetek megoldását finanszírozzák, mindeközben Németország tölti fel.
A WHO részrehajló volt
A WHO tevékenysége azért is megosztó világszerte, mert a pandémia alatt kérdéses volt a tevékenysége: a veszélyt politikai okokból kifolyólag Kínára való tekintettel úgymond „nem ismerték fel idejében”. A kínaiak akkor azt mondták, hogy ők nem akarják, hogy pandémiát hirdessen a szervezet, és a WHO ennek a kérésnek eleget is tett, aminek következtében a vírus hosszú hetekig terjedt Európában és az Egyesült Államokban mindenféle ellene bevetett intézkedés nélkül.
Abban a kérdésben, hogy a koronavírus lehetett-e laborszökevény, ahogyan mostanra például az amerikai titkosszolgálatok gondolják, is kesztyűs kézzel bántak Kínával.
Biden rossz lóra tett
Trump már 2020 júliusában azt mondta, hogy Amerika kiszáll a WHO-ból, de a döntést követően egy év szükséges annak a végrehajtásához, így nem volt ideje megvalósítani tervét. Joe Biden ezt éppen a felmondási idő hossza miatt hivatalba lépésekor visszavonta, így a kilépés csak most valósulhatott meg.
Ennek oka az is, hogy Trump valójában azért is mutogat Kínára, hogy magáról terelje el a felelősséget abban, ahogyan az Egyesült Államokban lefolyt a járvány.
Trump rosszul ítélte meg a vírust és most mosakszik
Az elnök a pandémia kezdetekor ugyanis bagatellizálta a vírust, amelybe aztán lakosságarányosan az Egyesült Államokban halt meg a legtöbb ember a nyugati világban. Kínaellenessége már akkor megmutatkozott, ő ugyanis konzekvensen „kínai vírusnak” nevezte a „wuhan-vírusról” a kínaiak közbenjárására villámgyorsan SARS-COV2-vé átkeresztelt kórokozót.
Szerencséjére Anthony Fauci sem feddhetetlen
Ekkor Biden járványügyi biztosa Tony Fauci is kijelentette, hogy a vírus nem kínai laborszökevény, miközben nyilvánvalóan tudta-ha nem éppen egyenesen benne is volt-hogy az Egyesült Államok orvosai, mivel az országban be van tiltva, Kínában végzik a „gain of funtion” kísérleteiket a biológiai hadviselésben bevethető vírusokkal.
Ezt követően bizarr módon a bizottság tagjai, akik a vírus eredetét Wuhanban vizsgálták, azok közül kerültek ki amerikai részről, akik a vizsgálatot megelőzően aláírtak egy nyilatkozatot, hogy a vírus nem származhat laborbalesetből.
Számos hibát követett el tehát a WHO és az Egyesült Államok számára így terhessé vált, hogy elfogult egészségügyi rendőrséget finanszírozzanak, miközben a saját problémáik megoldására ott van nekik a CDC.
Amerikának nem kell a WHO
A saját szervezetük olyan szinten van kitömve forrásokkal, hogy a hatékonysága önmagában messze meghaladja a WHO-ét. Összehasonlításképpen, a WHO éves büdzséje 6, 8 milliárd dollár, a CDC-é pedig közel 10 milliárd dollár.
Amerikának tehát nincsen szüksége a WHO-ra, leszámítva azt az apróságot, hogy ezentúl a CDC nem fér hozzá közvetlenül a WHO kutatási adataihoz. Sokkal inkább igaz az, hogy a WHO-nak és a világközösségnek lenne szüksége az Egyesült Államokra.
A WHO azért is szégyenpadon van, legalábbis azon kéne lennie, amiért a pandémia alatt az oltásokon kívül semmilyen más terápiás módszerrel nem foglalkoztak és nyilvánvaló együttműködésben voltak az oltásokat gyártókkal, és a vakcinák hatékonyságáról és mellékhatásairól ugyanúgy ködösítettek, mint az Európai Bizottság.
Persze az is nyilvánvaló, hogy Trump és táborának javaslata az Ivermektinre és a Hydroxiklorquinre sem jelentettek megoldást,
ugyanakkor az oltáson kívüli gyógymódokról teljesen eltűnt a fókusz és ebben a WHO is hibás volt. Részben az emberek emiatti, illetve az egész pandémiakezelés csődje miatti felháborodása az, ami Trump második választási győzelméhez vezetett.
Minden nemzetközi szervezetnek beint
Így érthető, hogy Trump miért lép ki a WHO-ból és miért jelentette ki, hogy semmiképpen nem csatlakozik a tervezett, de máris meghiúsulásközeli állapotban levő nemzetközi pandémiaegyezményhez; ezzel úgymond tartozik a választóinak.
Bár Trump perspektívája hibásnak tűnik, abban igaza lehet, hogy a WHO túlságosan is politikailag befolyásolt szervezet.
Növekvő kínai befolyás
Döntésének következtében viszont még nagyobb kínai befolyás várható. Kína ezentúl várhatóan többet fog befizetni, így nagyobb politikai hatalma is lesz amelyet a kisebb országok befolyásolására fog használni.
Mindeközben az Egyesült Államok visszavonul a létező összes multilaterális humanitárius programból. Ez nem az Egyesült Államokban fog gondot okozni, hanem Afrikában, Ázsiában és kisebb mértékben az egész világon.
