Az Integritás Hatóságnál tartott helyszínelést a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön kora reggel.
A Központi Nyomozó Főügyészség egy folyamatban lévő nyomozásában a csütörtöki napon összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre – írták a közleményükben.
A nyomozó főügyészségen bejelentésre indult büntetőeljárásban jelenleg több helyszínen – köztük az Integritás Hatóságnál – zajlanak eljárási cselekmények.
„Az ügyről részletesebb tájékoztatást az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően, várhatóan még a mai napon adunk”
– zárta rövid közleményét a Nyomozó Főügyészség.
Január 1-jén írtuk meg, hogy lassanként felpörögni látszik az Európai Unió nyomására létrehozott korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság (IH) működése. A szervezetet még 2022-ben állították fel, hogy vizsgálja az Orbán-kormányhoz köthető korrupciós bűncselekményeket. Ebből pedig van néhány.
Rákapcsolt az Integritás Hatóság: 171 milliárd összegű EU-s forrással kapcsolatban vizsgálódnak
A Népszava értesülései szerint 2022 és 2023 között csupán 15 vizsgálata volt a hatóságnak, azonban 2024-ben már megduplázódott ez a szám:
a hatóság idén 33 vizsgálatot indított el, amelyből 23 jelenleg is folyamatban van.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy még ennél is jelentősebb mértékben – háromszorosára – emelkedett a hatóság által vizsgált ügyekben érintett EU-s források mértéke. A 2023-ig lezárt vizsgálatok még „csak” 57 milliárd forintotérintettek, de a jelenleg folyamatban lévő 23 vizsgálatban a hatóság már
171 milliárd összegű EU-s forrással kapcsolatban vizsgálja, hogy történt-e szabálysértés (!).
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a lapnak elmondta, mára bebizonyosodott, hogy a NER – szemben annyi más hatósággal – nem ejtette fogságba az Integritás Hatóságot. Szerinte ennek két oka lehet: a jelenleg 109 fővel működő IH a szakembereit többnyire a versenypiacon keresztül alkalmazza – a hatóság elnöke, Biró Ferenc is az üzleti világból érkezett.
Ugyanakkor – mutatott rá – az is tény, hogy az Orbán-rendszer egyelőre nem gondol valós fenyegetésként az IH-ra, mivel
a hatóság jogköre meglehetősen szűkösnek tekinthető.
Példaként említette, hogy a hatóság nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, valamint korlátozott számukra az adatokhoz való hozzáférés lehetősége is. Ezzel kapcsolatban Biró Ferenc Brüsszelben kijelentette:
„az IH nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.”
