Botrány a Parlamentben: Gréczy Zsolt keményen kiosztotta Orbánék emberét, amiért hazudoznak a gazdaságról (+videó)

Gréczy szerint sok minden hibádzik az MNB-alelnök Virág Barnabás furcsa beszámolójában.

Az Országgyűlés szerdán tárgyalja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-es üzleti jelentését, továbbá az MNB 2023-ra vonatkozó üzleti jelentését, valamint az ezek elfogadásáról szóló határozati javaslatot.

Virág Barnabás „értékelte” az MNB helyzetét

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 4 pont mentén értékelte az MNB működését:

  • árstabilitás elérése és fenntartása,
  • a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése,
  • a kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása
  • és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politika támogatása – sorolta.

Szerinte „rendkívüli környezetben” kellett a jegybank politikáját alakítani: példaként említette az koronavírus-járványt, az ukrajnai háborút, az energiaválságot. Ezek a sokkhatások súlyosan érintették az európai gazdaságokat, kiszámíthatatlan lett a gazdasági környezet – mondta.

Az inflációról elmondta: szerinte véget ért az alacsony infláció és az alacsony kamatok kora. Ez persze végképp igaz Magyarországra, hiszen hazánkban volt a legmagasabb a pénzromlás mértéke egész Európában. Az alelnök mégis azt közölte, az MNB működésének a legfontosabb mottója „stabilitás mindenekfelett”.

Árstabilitás

Fél évszázada nem látott infláció söpört végig a világon. A jegybank célja az volt, hogy letörjék és megállítsák az inflációt. A gazdasági sokkhatások érzékenyen érintették az európai gazdaságokat – adta elő Virág Barnabás.

Azt mondta, a Magyar Nemzeti Bank mindenkinél korábban azonosította a tartós inflációval kapcsolatos veszélyeket. Erre kamatemeléssel válaszoltak, amely 2022 szeptemberéig tartott. Hozzátette,

0,6 százalékról 13 százalékra emelkedtek a kamatok,

majd a kamatemelési ciklus megállításáról döntöttek.

Egy tényezővel nem lehetett szerinte számolni: a gázárak emelkedtek, általánosan romlott a nemzetközi pénzpiaci környezet, amely a magyar fizetőeszköz romlásához vezetett. Úgy gondolja, stabilizálták a hazai pénzpiacot. Szerinte 2023-ban egy gyors dezinflációs folyamat ment végbe a magyar gazdaságban. Emlékeztetett arra is, hogy 25 százalék felett volt a magyarországi infláció.

Szerinte a reálbérek 8–10 százalékos sávban emelkednek 2023-tól. Ugyanakkor közölte, nem dőlhetnek hátra,

az infláció veszélyével folyamatosan küzdeniük kell.

Feltételezte: 2025-ben sikeresen helyreállHAT a magyar gazdaság.

Pénzügyi stabilitás megőrzése

Legfontosabb megállapítása az volt, hogy a 2020-as években szerinte semmi jel nem mutatott arra, hogy a magyar gazdaság sérülékeny lenne.

„Sikerült minden”

– mondta, hozzátéve, ekkor még bőséges likviditás jellemezte a hazai bankrendszert.

Beszélt a kockázatokról is, mint az orosz–ukrán háború kitörése, amely a Sberbankot is kihívások elé állította. A 2022-es év végéig lezárult az ügyfelek teljes kártalanítása – fűzte hozzá. Második fontos eseményként említette az NBH Csoport esetében a bankfúziót.

Virág Barnabás közölte: a hitelezési aktivitás lassul, amely 2024-ben mutatott élénkülést szerinte. Hozzátette,

a fordulat még előttünk van.

A kormány gazdaságpolitikájának támogatása

11 ezer milliárdot juttattak a koronavírus-járvány alatt a magyar gazdaságba. Elmondta, szerinte a jegybank legfontosabb feladata az infláció letörése, amely szerinte 2023-ban megvalósult.

Úgy látja, a versenyképesség egyre aktívabban került be a hazai gazdasági közbeszédbe (?).

Beszélt az új kockázatok megjelenéséről is. Mint mondta, megnövekedtek a kiberkockázatok, ezért indította el a jegybank az úgynevezett kibarpajzs programot.

A környezeti fenntarthatóságról

A jegybank kiemelten tekint a zöld megoldásokra, hogy a magyar gazdaság energiahatékonysága javulhasson. Az MNB a teljes működését fenntarthatóbb irányba mozdította el – mondta.

Közölte, 2022 –20203-ban a jegybank jelentős veszteséggel működött. Szerinte ez általánosan tapasztalható jelenség volt az egész világban.

Hozzátette, hogy

eredménycéljuk nincs, kizárólag az árstabilitásra fókuszálnak.

Kiemelte: az idei évben már javul az MNB saját tőkepozíciója. Folyamatosan növelték az aranytartalékot, jelenleg 110 tonna Magyarország aranytartaléka. Állítása szerint ez a legnagyobb aranytartaléknak értékelhető. Ezzel kapcsolatban sok kritika érte őket, de ő úgy látja, ezek mára „elhalkultak”.

Gréczy Zsolt: a valóság teljesen más képet mutat, mint amit Virág Barnabás MNB-alelnök előadott!

„Most már az elmúlt egy órában dicshimnuszokat hallgattunk arról, hogy milyen fantasztikus állapotban van az ország pénzügyi helyzete és milyen bravúrokat hajtott végre a jegybank,

csak éppen a valóság egészen mást mutat”

– hívta fel a figyelmet Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője.

Közölte, hogy Matolcsy György jegybankelnökként még komoly kritikákat fogalmazott meg az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról. Arra hívta fel a figyelmet, ha a jegybank legfőbb feladata a pénzügyi stabilitás és az infláció letörése, akkor

mindkét esetben megbuktak.

„Hiszen arra még nem volt példa az elmúlt 30 évben, hogy egész Európában a magyar infláció volt a legmagasabb”

– emelte ki, hozzátéve: az euró is már 410 forint környékén mozog. Kitért arra is, hogy Matolcsy alatt vesztették el közpénz jellegüket a pénzek.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Bod Péter Ákos közgazdász elemzéseit említette, amelyek szöges ellentétben állnak az Orbán-kormány sikerpropagandájával.

Jelezte, Magyarországon emelkedtek leginkább az élelmiszerárak, továbbá az ország jelentősen eladósodott. Hatalmas kamatokat fizetünk az Orbánék által felvett – többnyire kínai – hitelek után. 40 –50–70 százalékos áremelkedéseket lehet tapasztalni a magyarországi élelmiszereknél – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az Orbán-kormány újabb adóemelései tovább fogják sújtani az adófizetőket, az élelmiszerek ára is tovább fog emelkedni.

Javasolta, hogy

ne másokra fogják a gazdasági problémákat.

Mint mondta, az Orbán-kormány szerint mindenki más a hibás, amikor kedvezőtlen események következnek be. Elmondta, ő maga is megtapasztalta, mennyi a szegény ember hazánkban. A DK által elindított karácsonyi gyümölcsvásáron rengetegen vesznek részt, hogy olcsóbban juthassanak gyümölcshöz.

A Pénzügyminisztérium felszámolásával kapcsolatban hangsúlyozta:

egy polgári demokráciában ez sosem fordulhatna elő.

Videó:

(ParlamentMax/Youtube)

Valódi Hírek