Ezzel valamiért még nem hencegett a miniszterelnök-helyettes.
Kiderült, hogy egészen misztikus titkok lengik körbe Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A KDNP elnökének ugyanis a birtokában van a világ legexkluzívabb kitüntetése, az úgynevezett Aranygyapjas-rend – tudatta legújabb podcast-műsorában Ungváry Krisztián történész.
Az eset azért is érdemel figyelmet, mert Semjén előszeretettel henceg bármilyen kitüntetésével, díjával, trófeájával, azonban ezt a kitüntetést mindeddig megpróbálta eltitkolni a nyilvánosság elől. Nem véletlenül.
Mi az, ami közös Semjén Zsoltban és II. Rákóczi Ferencben?
„Mi az, ami közös Semjén Zsoltban, II. Rákóczi Ferencben, gróf Andrássy Gyulában, Zrínyi Miklósban, Batthyány-Strattmann Lászlóban?”
– vetette fel a furcsa kérdést Ungváry Krisztián műsora elején.
„Az Aranygyapjas-rend, ami a Térdszalag-rend mellett a világ legexkluzívabb kitüntetése”
– adta meg a választ, majd jelezte, Semjén erről a kitüntetéséről sosem beszélt eddig nyilvánosan.
Mit lehet tudni erről a kitüntetésről?
A rendet az 1440-es években alapította III. (Jó) Fülöp burgundiai herceg. Jelmondata az, hogy „a munka becse nem csekély (pretium laborum non vile)”. A rend tagjai először 25-en, majd később 50-en lehettek, akik leginkább csak uralkodók, birodalmi hercegek, grófok lehettek, egyszerű nemesek nem is álmodhattak erről a tagságról – ismertette a történész.
Az Aranygyapjas-rend végül a Habsburgok házirendje lett, 1700-tól – a Habsburgok spanyol ágának kihalásával – ketté is vált. A rendet máig adományozzák Spanyolországban is, a kitüntetést a Habsburgok trónörököse adhatja. A rend alapításakor kimondták: a rend tagjai mind egyenrangúak, egymásra testvérként tekintenek, kizárólag a rendfőnök joghatósága alá tartoznak, tehát nem uralkodhat rajtuk más.
Eredetileg a tagok fő feladata a keresztény hit és az egyház védelme, valamint a szeplőtlen lovagi erények gyakorlása volt. A XVII. századtól azonban változások történtek a rend körül, leginkább a Habsburgokhoz való hűséget tekintették kiemelten fontosnak.
„A rendtagok csak az egymással történő tanácskozás és jóváhagyás után üzenhettek hadat egy harmadik országnak, nem lehettek teljesen szuverének”
– mondta Ungváry, aki ezzel utalt a rend különlegességére. Megjegyezte, hogy az Aranygyapjas-rendet a tagok nem örökre kapják meg, ugyanis haláluk után vissza kell szolgáltatniuk a Habsburgoknak, mert ezek a Habsburg-ház tulajdonát képezik. Minden kitüntetés egyedi jelzéssel van ellátva, így mindegyik pontosan azonosítható is.
A történész kérdésekkel fordult az érintettekhez, hiszen – jelezte – közérdeklődésre tart számot az eset. Arra volt kíváncsi, hogy mégis mik lehetnek az adományozás pontos okai, körülményei, azonban sem Semjén pártjától, sem a Habsburg-háztól nem kapott választ kérdéseire.
Ungváry arra jutott, hogy Semjén Zsolt egészen exkluzív kitüntetése mögött egy 2016-os törvény áll, amely a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról rendelkezett. A törvényjavaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be a parlament elé. Az alapítvány 99 évre bérli évi 100 ezer euróért (mintegy 41,5 millió forint) Habsburg Ottó iratait. A történész jelezte, nincs tudomása hasonló konstrukciókról.
„Ez rendkívül szokatlan konstrukció,
nem találtam precedenst, arra hogy állami levéltár pénzért iratokat bérelne,
és arra sem találtam adatokat, hogy a Habsburg-család megpróbálta volna az iratokat más levéltáraknak felajánlani. Ezzel a Habsburg-család nagyon jól járt, mert addig Németországban tárolták az 500 doboznyi iratanyagot, bérelt helyiségekben, vagyis csak költséggel járt nekik”
– részletezte Ungváry Krisztián. Hozzátette, azért is értelmetlen bérelni ezeket a dokumentumokat – Habsburg Ottó írásait, könyveit, beszédeit –, mert azok az interneten is elérhetők (!).
A történész úgy látja a pénz áll a háttérben: a Habsburgok megélhetési Habsburgokká váltak Habsburg Ottó halálát követően, ez a konstrukció pedig kifizetés lehet a részükre. Semjén Zsolt hűségét pedig az Aranygyapjas-renddel jutalmazhatták.
Videó: