Putyin hadereje veszélyt jelent a NATO-államok biztonságára.
Miközben Vlagyimir Putyin rekordösszegű pénzt allokált (irányított, különített el – a szerk.) védelemre és Kim Dzsongun további támogatásáról biztosította Moszkvát, hiába ígért Olaf Scholz még több katonai segélyt Ukranjának.
A háború kimenetelét nem az fogja befolyásolni, hogy Volodimir Zelenszkij törekszik rá, az ukrán fennhatóság alatt álló területeket NATO-területnek nyilvánítsák. Zelenszkij kezdeményezte, hogy ez az ajánlat az ország háború előtti határait foglalja magába, az oroszok más fronton is támadnak.
A Balti-tenger hadszíntérré vált
Mindeközben hamarosan hatalomra lép Donald Trump, ami nagy valószínűséggel azt fogja jelenteni, hogy az Egyesült Államok nagymértékben csökkenti az Ukrajnának szánt katonai segélyegeket. A NATO mindeközben azzal küzd, hogy a Balti-tengeren felderítse, illetve megakadályozza az oroszok állandó szabotázsakcióit – írta a Reuters.
A NATO úgy véli, hogy a Balti-tengeren – amelyen a globális hajóforgalom 15%-a történik, nagyon nagy az orosz támadás veszélye. Márpedig erre a fejleményre nincsenek kellőképpen felkészülve a térségben.
November 18-án két kommunikációs kábelt vágtak el a tenger mélyén, ami Skandinávia és Németország között működött. A NATO 31 hajója már órákkal a bejelentés után megjelent a tengeren, mintegy 4000 fős személyzettel a fedélzetükön.
„Fagyos szelek”
Az akciót – a térségben uralkodó zord időjárásra utalva– „Fagyos Szelek”-nek nevezték el, és ennek során igyekeztek a tenger mélyén futó infrastrukturát megvédeni a jövőbeli támadásoktól. A feladat azonban nem egyszerű: egy hajónak a horgával pillanatok alatt át lehet vágni bármilyen kábelt, és a tengeren uralkodó viszontagságos körülmények miatt a támadások pedig szinte kivédhetetlenek.
A gyakorlat harmadik napján a német haditengerészet parancsnoka, Beata Król megpróbált víz alatti drónt indítani aknamentesítő hajójáról, a Weilheim-ről, hogy átvizsgálja a tengerfenéket, miközben tombolt a téli vihar. A drón indítása harminc percet késett , amely időtartam alatt megfagyott és működésképtelenné vált.
Második világháborús flottát is bevetnek
Miután éveket töltött a második világháborús aknák hatástalanításával a Balti-tenger fenekén, a NATO hat hajóból álló aknavadász flottáját újra útnak indította. Ezek a gyanús víz alatti tevékenységeket figyelik. A hajótestre szerelt radarokkal a tengerfenéket pásztázzák, a drónokkal pedig képeket és videót készítenek a tengerfenék alatt. Mindazonáltal a NATO hatásköre korlátozott, és ezt Król is hangsúlyozta.
„Védelmi szövetség vagyunk, így az edzések és gyakorlatok lebonyolításával, a víz alatti infrastruktúra szempontjából kulcsfontosságú területeken is inkább jelenlétet mutatunk és megelőzünk, mintsemhogy aktívan részt vegyünk”
– mondta.
A potenciális fenyegetés ellen a NATO azonban májusban megnyitotta Londonban a Kritikus Tengeralatti Infrastruktúra Biztonsági Tengerészeti Központját (CUI). Ez a hatóság fogja feltérképezni a NATO által ellenőrzött vizeken található összes kritikus infrastruktúrát, és azonosítani fogja azoknak gyenge pontjait.
A Németország balti-tengeri partján fekvő Rostockban pedig októberben nyílt meg egy többnemzetiségű haditengerészeti parancsnokság a NATO-tagok tengeri érdekeinek védelmében. A Balti-tengert nyolc NATO-ország és Oroszország határolja. 2022 óta legalább három lehetséges szabotázsakció történt a viszonylag sekély tengerfenéken futó 40 telekommunikációs kábeleket és kritikus gázvezetékeket támadták.
