Lázár János nem lemondott, hanem „intézkedett”: érik a vasúti ritkítás.
2025-ben beköszönt a pokol a magyarországi közlekedésben Lázár János miatt
2025-ben tovább mélyül majd a magyar vasút válsága. Járműhiba miatt késő vagy kimaradó vonatokra, általánosságban lassuló, vagy egyenesen megszűnő vasúti eljutásokra lehet számítani. Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a Közlekedő Tömeg nevű civil szervezet.
Megvágta a költéseket az Orbán-kormány, újabb vonalbezárásokra kell számítani
Arról számoltak be, hogy információik szerint még az idei évnél is kevesebbet fog költeni az Orbán-kormány a költségvetésből a vasúti személyszállításra, így
a 2025-ös év előre vetíti az újabb járatritkításokat is.
A 2025-ös büdzsé ugyanis nemhogy reálértéken, hanem nominálisan is kevesebb forrást biztosít vasúti személyszállítási közszolgáltatás ellátására – közölték.
Kiakadt a volt közlekedési államtitkár a Lázár-féle vasúti ritkítás hírétől
„Lázár János vasúti vonalbezárásokat és jelentős járatritkítást előrevetítő törvénymódosítást nyújtott be a Parlamentnek”
– figyelmeztetett Facebook-oldalán Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár. Ő részletesen írt posztjában az újabb vonalbezárásokról és járatritkításokról.
A Közlekedő Tömeg szervezet sokkoló bejegyzését alább közöljük:
„Az ideinél is kevesebbet költene vasúti személyszállításra a kormány,
járatritkításokat jelez előre a 2025-ös költségvetés.
Miközben két héttel ezelőtt nyilvánosságra került a járatritkításoknak és vonalbezárásoknak jogi alapot teremtő Lázár-féle közlekedési törvényjavaslat, a kormány által nemrég benyújtott jövő évi költségvetés pénzügyi értelemben vetíti előre a vasút további leépítését.
A 2025-ös büdzsé ugyanis nemhogy reálértéken, hanem
nominálisan is kevesebb forrást biztosít vasúti személyszállítási közszolgáltatás ellátására:
a 2024. évi 282 milliárd forinthoz képest mindössze 279,5 milliárd forintot. Annak ellenére, hogy egyéb körülmények, például a működési hatékonyság, vagy a menetrendi kínálat változatlanságát feltételezve a vasút költségszintje nyilvánvalóan növekedni fog jövőre, a munkabérek, az anyag- és energiaköltségek előre látható növekedése nyomán.
A vasúti megszorítás aligha magyarázható a költségvetés szűkösségével; a koncessziós gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja ugyanis 46%-kal, 545 milliárd forintra (azaz a vasúti személyszállítási büdzsé kétszeresére) növekszik, míg az autóbuszos közszolgáltatásokra is a tavalyi összeg másfélszeresét, 230 milliárd forintot szán a kormány.
A költségvetés indoklása semmilyen információval nem szolgál a szektor állami finanszírozásának ilyen léptékű átrendezéséről, és a közlekedésért felelős minisztérium sem közölt semmilyen elképzelést.
Ellenben az ágazat vezetői következetesen párhuzamosságok felszámolásáról beszélnek, és ehhez alakítják a jogi környezetet is. Így kénytelenek vagyunk a realista forgatókönyvet feltételezni: a nyilvánosság kizárásával már zajlik az előkészítés, és a közeljövőben
soha nem látott mértékű leépítés jön a vasúti személyszállításban, járatritkításokkal és vonalbezárásokkal, a vonatoknál jelentősen lassabb buszokra való áttéréssel.
Amennyiben nem erről van szó, hanem például a vasút finanszírozási struktúrájának a számokból ki nem olvasható, és a nyilvánosság felé eddig semmiben nem részletezett átalakításról, esetleg újabb »szerkesztési hibáról«, az egy szerencsés körülmény, mindenesetre várjuk róla a minisztérium magyarázatát.
Addig marad a realista értékelés:
miközben Lázár János a sokadik vasúti akciótervvel szédíti a nyilvánosságot és kétségbeesetten takargatja alkalmatlanságát, még a saját irányítása alá tartozó közszolgáltatások fenntartásához szükséges forrást sem tudta előteremteni. 2025-ben tehát tovább mélyül majd a magyar vasút válsága, járműhiba miatt késő vagy kimaradó vonatokra, általánosságban lassuló, vagy egyenesen
megszűnő vasúti eljutásokra lehet számítani.”
(Közlekedő Tömeg/Facebook)
