Benjamin Netanjahu a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt felelhet; az izraeli kormány kiakadt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja Benjamin Netanjahu kormányát
Határozottan támogatták a vezető iparnagyhatalmak kedden az Izrael és Libanon közötti tűszünetet, azonban a gázai humanitárius katasztrófáról nem esett szó, amely okot adott az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróságnak) arra, hogy elfogatóparancsot adjanak ki Bejamin Netanjahu és volt védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen – írta az AP.
Mindemellett a G7-ek egy közleményben azt követelték, hogy „Izrael azonnal segítse elő a gyors, biztonságos és akadálymentes humanitárius segítség eljutását Gázába”, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy
az „egy éve tartó konfliktus soha nem látott élelmiszerhiányt okozott az övezetben„.
A konfliktus következményeinek megoldását ugyan szorgalmazták és valóban Izraelre testálnák legalább részben annak megoldását. Ugyanakkor a Hágai Bíróság döntését, amely szerint az izraeli kormányfő „emberiesség-ellenes bűnöket követett el” védelmi miniszterével együtt azzal, hogy akadályozta a Gázai övezet élelmiszer-ellátását, nem kommentálták érdemben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság és Benjamin Netanjahu kormánya egymásnak ellentmondóan nyilatkozott
A bíróság szó szerint azt mondta, hogy Netanjahu és Gallant
„az éheztetést háborús eszközként használták” olyan módon, hogy korlátozták a segélyszervezetek működését és
„szándékosan vették célba a palesztin civileket„.
Ezt az izraeliek hevesen tagadták, és antiszemitizmusra hivatkoztak az ítélet kapcsán. Az Egyesült Államok kormánya a kérdésben Izrael mellé állt, és „elfogadhatatlannak” nevezte az ítéletet. Mindazonáltal néhány európai miniszterelnök, illetve az Európai Bizottság is kritikusabb volt. Bár azt természetesen fenntartották, hogy Izraelnek joga van a saját területének védelméhez.
Olaszország a G7-ek hivatalos napirendjére tűzte az ICC ítéleteit, illetve elfogatóparancsát. Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali kormánya – amely Izraelt erősen támogatja – azt mondta, hogy az ICC kezdeményezései politikai indíttatásúak.
Ettől függetlenül a G7-ek az ICC hatásköre alá tartoznak, és nem mondhatnak ellent a saját intézményük döntésének. A miniszterek által elfogadott zárónyilatkozat szerint Izraelnek be kell tartania nemzetközi humanitárius kötelezettségeit.
A G7-tagországok szűk mezsgyén egyensúlyoznak
A G7-tagok mindegyike – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok –
„hangsúlyozza elkötelezettségét a nemzetközi humanitárius jog iránt, és
eleget tesz kötelezettségeinknek”.
Az olasz külügyminiszter Antonio Tajani arra a kérdésre, hogy letartóztatnák-e Netanjahut, azt válaszolta, hogy az elfogadóparancsok „végrehajthatatlanok”. Ezt azzal indokolta, hogy Netanjahu olyan kormányt vezet, amely nem tartozik az ICC hatáskörébe.
Arra a kérdésre, hogy ugyanez a logika érvényes-e Vlagyimir Putyin orosz elnökre is, aki ellen szintén kiadták az ICC-parancsot, Tajani azt mondta, hogy a helyzet eltérő.
„Nagyon pragmatikusnak kell lenni, mert ha valami elméletben nem alkalmazható, akkor fennáll a veszélye, hogy csak politikai üzenet lesz”
– adott kitérő választ az olasz tárcavezető.
