Hiába titkolóznak Balog Zoltán ügye során, mégis szivárognak a részletek.
Újabb súlyos részletek derültek ki Balog Zoltán volt fideszes miniszter egyházi intéséről. Megírtuk, hogy közokirat-hamisítás miatt feljelentést tett az a korábban elbocsátott kántor, Vargha Anikó. Ő a Magyarországi Református Egyház másik tagjával közösen panaszt nyújtott be az egyházi zsinati bíróságához Balog Zoltán református püspök elmarasztalásáért és a tisztségétől való megfosztásáért.
Az egykori tököli kántor és Kónya Levente akkor arról számoltak be, hogy a panasz elbírálásáról szóló döntésen egy olyan személy aláírása is szerepelt, aki valójában nem is látta a dokumentumot.
Ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést Balog Zoltán súlyos ügye kapcsán
Mint ismeretes, a vitatott határozatban a zsinati bíróság elnöksége végül csak figyelmeztetésben részesítette Balog Zoltánt a kegyelmi ügyben betöltött szerepéért. Emlékezetes, Balog püspök volt az, aki rábírta Novák Katalin volt köztársasági elnököt, hogy kegyelmet adjon Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilsegítő igazgatóhelyettesének.
Az egykori kántor és az egyház másik tagja ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Vargha állítása szerint a dokumentumot aláírók között olyanok neve is szerepel, akik
nem is látták a határozatot.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy keltezésként Budapest szerepel a dokumentumon, pedig az aláírók épp Balatonszárszón választottak elnököt. Szerinte nem is tudták volna olyan gyorsan véleményezni és választ írni, amilyen gyorsan a dokumentumok alapján ez történt. Hiszen életszerűtlen lenne, hogy panaszait elolvasnák, minden érintett egyetértene, és egy 8 oldalas válaszban összefoglalnák mindössze fél nap alatt – foglalta össze a Blikk.
Vargha Anikó panaszát elutasították
Végül egyházi határozatban elutasították Vargha Anikó panaszait, Balog Zoltánt pedig intésben részesítették.
A Zsinati Bírósághoz eljuttatott panasz szerint Balog többszörösen megsértette a Magyar Református Egyház előírásait, amely szerint a lelkésznek a magatartásával az egyháza jó hírnevét és a tiszta erkölcsöt kellene ápolnia – tárta fel a 24.hu.
„Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott.
A püspöki közbenjárás ténye és megvalósításának formája, továbbá az ügy napvilágra kerülése óta okozott kár el nem ismerése és a felelősség fel nem vállalása miatt
jelentősen csorbult az egyház hitelessége és társadalmi megítélése,
továbbá megbotránkozást okozott egyházon belül és kívül egyaránt”
– állt a benyújtott panaszban.
Azt is kifogásolta, hogy Balog a püspöki és zsinati elnöki posztja mellett több nem egyházi funkciót is betöltött anélkül, hogy erről tájékoztatta volna az egyházon belüli közvéleményt.
Az egyház válaszolt
A válaszban Vargha panaszait többnyire elutasították, Balog Zoltán pedig intésben részesítették. Nagyobb körültekintésre szólították fel a jövőben és arra, hogy tartózkodjon a református egyházat „igaztalan” támadásoknak kitevő, „társadalmilag ellentmondásos” ügyektől.
Az indoklásban szerepel, hogy Balog korábban közzétett nyilatkozatában vállalta a felelősséget. Bár azt az egyházi „méltóság” (?) hangsúlyozta, hogy szerinte ő csak kérte a kegyelmet, és nem adta. Tehát nem járt el körültekintően, de szándékosság vagy súlyos gondatlanság nem áll fenn – összegezte a portál.
A határozaton Molnár János főgondnok és Pásztor Dániel, a zsinat akkori lelkészi alelnökének aláírása is szerepelt. Balog Zoltán lemondását követően még az új elnököt, Steinbach Józsefet még nem választották meg.
Furcsa keltezés
A portál azt is jelezte, hogy a határozaton budapesti keltezés szerepel, de április 24-én Balatonszárszón tartottak zsinatot, ahol az aláírók éppen megválasztották az új elnököt.
A református egyház azt állította, hogy a határozatot az egyház székhelye szerint keltezték, ezért áll rajta Budapest.
Valamint Vargha állítja, hogy Pásztor Dániel püspök megerősítette számára, hogy
nem volt ilyen ülés.
Ám a portál megkeresésére már nem válaszolt. Vargha Anikó szerint az intés Balog Zoltán érdekeit szolgálja, mert a határozatban a tette súlyát egyáltalán nem róják fel a püspöknek valamint, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni, ezzel rövidre is zárták az ügyet az egyházon belül – összegezte a portál.