A GKI Gazdaságkutató talált egy fontos ellentmondást.
„Nincs még egy európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a kormányzat által csak részben befolyásolt átlagbért”
– írta a 444 által ismertetett elemzésében a GKI Gazdaságkutató.
Nagy Márton csillagászati béreket ígért
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön is azt jósolta, hogy
2028-ra ezer eurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset lesz az országban.
A GKI azonban azt írta, hogy 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér csak az átlagkereset (874 ezer forint)
43 százalékát fogja kitenni,
és ugyanígy lesz 2028-ban is.
„Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben”
– részletezték.
Ehhez jóval több kell a jelenlegi „teljesítménynél”
Ahhoz, hogy az ígért 2028-as számok megvalósuljanak, évi
10,5 százalékos átlagbér emelkedésre
lesz szükség, ráadásul négy éven keresztül. Így, ha figyelembe vesszük a kormány 3 százalékos inflációs várakozásait, akkor ez 7 százalékos reálkereset-növekedést jelent. Nagy Márton miniszter ugyanakkor
csak 5 százalékos reálbér-növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett.
Kapcsolódó: Elszakadt a cérna: Az OTP-vezér durván nekiment Nagy Mártonnak
Nagy Márton tervei ellentmondásosak
„Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban”
– állapította meg a GKI.
Az is további probléma, hogy az átlagbérre vonatkozó cél eléréséhez minden állami alkalmazott bérét ugyanilyen ütemben kellene növelni. Ez viszont a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen tűnik megvalósíthatónak – hívták fel a figyelmet az elemzésben. Ha pedig végrehajtja az emeléseket, akkor meg a 2-3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. Sőt, az árfolyam sem.
Vagy a Gazdaságkutató szerint a
miniszter tervei ellentmondásosak,
ez pedig megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget, bizonytalanságot okozhat. Ha pedig kevéssé megvalósítható terveket mégis mindig „átnyomnak”, akkor annak súlyos költségei lehetnek a gazdaság és a társadalom számára.
