Nagy Márton bejelentette a menetrendet.
Az Év Felelős Foglalkoztatója nevű díjátadón szólalt fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint idén a gazdasági növekedés elsősorban a német gazdaság mélyrepülése, valamint a belföldi fogyasztás alakulása miatt nem olyan lesz, mint gondolták. Az idén a harmadik negyedévben minimális, a negyedik negyedévben 1-2 százalékos növekedést tud majd felmutatni a magyar GDP.
Ambiciózus béremelési tervek
Nagy hozzátette: gazdasági növekedésre van szükség a kormány új gazdaságpolitikai céljainak eléréséhez, amelyek között szerepel, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
Nagy Márton rámutatott, hogy a kormány támogatja a munkáltatók és a munkavállalók megegyezését, amelynek értelmében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára fogják emelni a minimálbért 2027-re. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra emelkedhet. Egy évvel később a minimálbér várható értéke elérheti a 419 815 forintot, ami több mint 1000 euró.
Ehhez hasonlóan felvázolta a bruttó átlagkereset mozgását is, ami a mostani 651 147 forintról, 2027-re 878 549 forintra növekedhet, 2028-ra pedig várhatóan meghaladja a 970 ezer forintot.
Varga Mihály óvatosságra int
Az ATV kérdésére Varga Mihály pénzügyminiszter az 1 milliós tervezett átlagbérről tegnap azt mondta:
„Nagyon boldog és gazdag ember lennék, ha látnám előre, a jövő hogy alakul. Várjuk meg, hogy zárjuk 2024-et, és 2025 hogyan fog teljesülni”.
“Miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazott, és jól is tette, hogy nem mondott időpontot, hiszen a lehetőséget a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések döntik el, ők tudják ezt a lehető legpontosabban felmérni”.
Csaba László inkább szkeptikus
Nem tartja reálisnak a miniszterelnök által célként megjelölt egymillió forintos átlagbért Csaba László.
A közgazdászprofesszor az ATV-ben emlékeztetett: A bér egy maradványérték: miután a cégek kifizették a költségeiket, utána marad a bér. „Az fordított logika, alternatív valóság, amikor először megmondjuk, mennyi legyen a maradvány” – magyarázta Csaba László.
Természetesen az állam emelheti az állami alkalmazottak fizetését, hiszen annyi pénze van, amennyit akar, mert ha nincs, akkor vagy nyomtat, vagy hitelt vesz fel.
A piaci szereplő cégek viszont csak a növekedésük arányában tudnak bért emelni, mert ha többet költenek, mint a bevételük, azzal egy ideig a saját tőkéjüket élnék fel, „aztán be kell csukni a boltot.”
A kérdés tehát az, hogy van-e növekedési lehetőség a magyar gazdaságban. Csaba László szerint jelenleg nincs meg.
„Nyilván cégenként különböző a helyzet, de az általánosságban abból kell kiindulni, hogy tavaly és idén a magyar gazdaság stagnált”.
A közgazdász emlékeztetett rá, hogy a beruházások 10 százaléknál nagyobb mértékben visszaestek. „Ez a konjunktúra legfontosabb előrejelző mutatója. Onnan tudjuk, hogy a következő évben lesz növekedés, hogy az idén befektetünk, amit jövőre betakarítunk. Ha nem fektetünk be az idén, akkor jövőre nem lesz mit betakarítani.”
A növekedés másik motorja a fogyasztás, ami akár nőhetne is, mert reálbér nő, ám a magyarok – és ezt Nagy Márton gazdasági miniszter is elismeri – nem költenek, itthon legalábbis nem.
Csaba László szerint alaptalan a kormány ígérete
Ezek alapján Csaba László úgy véli, jövőre minimális GDP növekedés várható, hiába beszél a kormány 3-6 százalékos kívánalomról.
Mindemellett 2022-23-24-ben a magyar állam a nemzeti termék 6,5 százalékának megfelelő értékkel többet költött, ami egy „elég félelmetes összeg. Nem arról van szó, hogy Magyarország fizetésképtelen, az viszont kimondható, hogy a magyar állam rendszeresen többet költött a jövedelménél, ezért további költekezésre nincs módja, mondta a közgazdász, hozzátéve: „Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy Lázár János, aki egyébként nem kimondottan egy gyomorbeteg könyvelő típus, hanem ő inkább fejleszteni szeret, rákényszerül arra, hogy leállítsa a beruházásokat.”
