Hetényi Zsuzsa professzor 40 évig oktatott.
Az orosz agressziót elítélő interjút adott 2023-ban Hetényi Zsuzsa professzor, aki mögött több mint negyvenévnyi sikeres oktatói-kutatói karrier van. Nem sokkal később az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) visszavonta professor emerita jelölését – az orosz szakos hallgatók kezdeményezésére.
Döbbenetes, hogy itt tartunk
A 70. életévüket betöltött egyetemi oktatók csak abban az esetben taníthatnak tovább, ha az adott egyetem professor emeritus / professor emerita címre jelöli őket. Ez történt Hetényi Zsuzsával is, majd
az ELTE a nyomásnak engedve hátralépett
– írta meg a magyarnarancs.hu.
A történet talán azért is ennyire fájó, mert az ELTE maradt a BME mellett a másik „szabad” egyetem, amelyet nem tudtak alapítványi struktúrába kényszeríteni Orbán Viktorék.
Azóta több vizsgálat lefutott, mindenki mossa kezeit, holott már az egyetem is elismeri, ennek nem lett volna szabad így megtörténnie.
Hetényi Zsuzsa nem értett egyet az orbáni szlogennel
Hetényi Zsuzsa kiváló irodalomtörténész és fordító, bizonyos értelemben az orosz irodalom hazai arca volt sokáig. Többek között Bulgakov Kutyaszívének, Iszaak Babel számos elbeszélésének fordítója, Nabokov legalaposabb hazai értelmezője. 1983-tól az ELTE orosz tanszékének oktatója.
2022. február 24-e után azonban hatalmas fordulatot vett Oroszország és ezzel Európa 21. századi történelme. Két és fél éve ugyanis Vlagyimir Putyin hadserege kiterjesztette a szomszédos Ukrajna teljes területére a 2014 óta tartó konfliktust. Ezzel az orosz–ukrán háború totális háborúvá terjedt ki.
Hetényi Zsuzsa Nyugati, Keleti című, tavaly megjelent esszégyűjteménye pontosan erről a törésről szólt. Az Ogyesszától Odesszáig, 1973–2023 alcímmel ellátott műben számos fejezet taglalja a fiatalkori emlékeket, ugyanakkor azt is, hogyan vett részt,
hogyan igyekezett segíteni az ukrajnai menekülteknek tolmácsként személyesen is a 2022-es orosz invázió után.
Interjút adott, aminek nem örültek
A könyv apropóján készített interjút a tudóssal a portál, arra azonban senki nem gondolt, hogy a beszélgetésnek a professzor asszony karrierjére is visszafordíthatatlan hatása lesz. Az interjúban Hetényi Zsuzsa például arról beszélt, hogy
„kulturális értelemben ma Oroszország a teljes tudathasadás állapotában van. Miért vagy otthon, ha ott maradtál, vagy miért mentél el, ha emigráltál?
Ki az áruló, aki megy, vagy aki marad?
Miért írsz ide vagy oda, és miért nem emide vagy amoda. (…) A mostani helyzetben az, hogy a putyini rendszer Puskinnal és másokkal, az egész nagy orosz kultúrával takarózik, nem szabad, hogy oda vezessen, hogy feladjuk a saját Puskinunkat vagy Dosztojevszkijünket”.
Az orosz kultúra tanítása a háború árnyékában hirtelen egészen mást kezd jelenteni, mint bármikor korábban:
„A háború kezdete óta tanítani is nagyon nehéz. Odaállok a hallgatók elé, és a szemükbe nézve
azt kérdezem magamtól, hogy mit fognak kezdeni ezzel a tudással, amit kapnak.
Ha propagálni fogja, azért nem tanítom szívesen, ha meg elvégzi, kinyílik a szeme, más pályára kényszerül, és hiába telt el három vagy öt éve, akkor meg azért”
– fogalmazott.
Úgy tűnik, többen voltak, akik az orbáni propagandát akarták erősíteni. Az ELTE pedig nem állt ki a professzora mellett.
