Úgy kiosztották Orbánékat, hogy a fal adta a másikat.
Többé senkit sem érdekel az EU-ban Orbán Viktor és a kormánya
Megírtuk, hogy csütörtökön megkezdődött az EU-s külügyminiszterek informális találkozója, amelyet Budapesten tartottak volna a pénteki védelmi miniszteri találkozóval együtt. A hagyományok szerint az egyeztetéseket mindig a soros elnökséget betöltő országban tartanák meg, ám Orbán Viktor „békemissziója” miatt az uniós diplomaták mégis úgy döntöttek, hogy messziről elkerülik Budapestet.
Kapcsolódó: Most futott be az irdatlan pofon Orbánnak: Kiközösítették az EU-s diplomaták a magyar miniszterelnököt
Orbánék miatt kulcsfontosságú tárgyalásokból zárják ki Magyarországot
Az informális találkozón a résztvevők Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatnak többek között az orosz–ukrán háborúról, a Kurszkban zajló ukrán katonai hadműveletről, Ukrajna európai támogatásáról, valamint a (valódi) béketárgyalások őszi folytatásáról.
A felek napirendi pontként értékelik a közel-keleti konfliktust is, továbbá megbeszélést folytatnak az ENSZ gázai humanitárius segítségnyújtási és újjáépítési szervezetének koordinátorával, a holland Sigrid Kaaggal.
Még Törökországot is meghívták a találkozóra
Munkaebéden vendégül látják Hakan Fidan török külügyminisztert, akivel elsősorban regionális feszültségekről és a ciprusi helyzetről fognak egyeztetni. Beszédes, hogy még az Orbán-kormánnyal „jó viszonyt” ápoló Törökország is képviselteti magát a találkozón.
A találkozón téma lesz még a venezuelai elnökválasztás utáni kialakult válság is. Az EU27-ek ugyanis vitatják a „hivatalos” választási eredményeket, amely szerint ismét az eddigi államfő, Nicolas Maduro kapta a legtöbb szavazatot.
A brüsszeli ülésen tárgyalhatnak még az EU-s válaszlépésekről is.
Napirenden az orosz célpontok támadása
A hvg.hu beszámolóa szerint Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a találkozó előtti sajtótájékoztatón ismertetett néhány adatot: a háború kezdete óta több mint 14 ezer drónnal támadta eddig Oroszország Ukrajnát, és közel 10 ezer rakétát lőttek ki, amelyekkel lakóházakat, kulcsfontosságú infrastruktúrákat támadtak.
Jelezte, ezért is tárgyalják a találkozó egyik legfőbb kérdését, miszerint hogy a tagállamok hozzájáruljanak-e, hogy az általuk biztosított fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak. A EU-tagországok jelentős része emellett foglal állást, a kételkedőket pedig Dmitro Kuleba próbálja meggyőzni ennek fontosságáról.
„Kulcsfontosságú, hogy azokat a létesítményeket tudjuk támadni, ahonnan ezeket az akciókat megindítják az oroszok”
– emelte ki az ukrán külügyminiszter, hozzátéve, Ukrajna sikere a partnerek döntéseitől függ, „ha ezek a döntések nem születnek meg, akkor az Oroszország sikerét jelenti”.
Braze Baiba, Lettország külügyminisztere közölte: az ukrán önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot, hogy katonai objektumokra csapjanak le orosz oldalon.
A litván külügyminiszter világos üzenetet küldött az Orbán-kormánynak
Gabrielius Landsbergis litván tárcavezető szintén kiemelte az Ukrajnának nyújtandó segítségek fontosságát.
„Ha az ukránok nem kapják meg azt a segítséget, amit ígértek nekik, akkor az ajtó nyitva áll Putyin előtt”
– hívta fel a figyelmet.
Landsbergis a magyar kormányról azt mondta, „békepárti”-nak nevezik magukat, de a tárgyalóteremben nagyon világos álláspontot képviselnek Putyin, és nem Európa vagy Ukrajna védelmében. A litván politikus kijelentette: mára a tagállamok körében
Magyarország egy izolált kormánnyá vált, amely nem része a többségi konszenzusnak (!).
„Így képes megzavarni az EU fő irányvonalát, de ez sosem válik mainstreammé”
– jegyezte meg.
Szijjártó Péter a Facebookon jelezte, hogy nagyon meg van sértődve
Mint ismert a magyar miniszterelnök vagy a magyar kormány bármely képviselője nem kapott meghívást a találkozóra, azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán posztolt idegesen az üggyel kapcsolatban. A tárcavezető sértettsége érthető, hiszen egyértelmű jelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy az EU vezetői teljességgel semmibe veszik a magyar kormányt és annak képviselőit.
„Eszevesztett javaslatok Brüsszelből mind Ukrajna, mind a Közel-Kelet ügyében.
Meg kell állítani a külügyi főképviselő veszélyes ámokfutását.
Nem akarunk több fegyvert Ukrajnában, nem akarunk még több halottat, nem akarjuk a háború eszkalációját, nem akarjuk a közel-keleti válság kiterjedését sem”
– hangoztatta szokásos üres szólamait Szijjártó Péter a Facebookon.
(Szijjártó Péter/Facebook)
Kapcsolódó:
