Megdőlt minden hamis érv, amivel a férfi kromoszómájú bokszolót védték a politikai aktivisták.
A párizsi olimpia egyik legtöbb indulatot kiváltó eseménye kétségkívül a férfi kromoszómával és férfi tesztoszterinszinttel rendelkező algériai bokszoló, Imane Khelif női mezőnyben történő szerepeltetése volt. Khelif olasz ellenfele másodpercek alatt feladta a küzdelmet, mert a testi épségét féltette a férfi ütőerővel bíró bokszolótól, majd sírva hagyta el a szorítót.
Mint kiderült: Khelifet a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség korábban kizárta a világbajnokságról, mert megbukott a nemi teszten. Ennek ellenére egyes woke propagandisták és megmondóemberek (pl. Ágoston László operaénekes, vagy a wmn.hu újságíró aktivistái) Magyarországon is megpróbálták magyarázni a magyarázhatatlant, és a védelmükbe vették az XY kormoszómájú bokszolót, akinek a női mezőnyben történő szerepeltetése nyilvánvalóan a sportszerűség és a fair play arcon köpése volt.
Ezzel az üggyel kapcsolatban kérdezte az ATV Heti Napló című műsora vasárnap este a magyar ökölvívás legendás alakját, Kovács Kokó Istvánt.
Kokó a műsorban nem kertelt: egyenesen csalónak nevezte Khelifet, amiért az algériai ökölvívó genetikai adottságai miatt olyan előnyt élvez a női mezőnyben, amely súlyosan veszélyezteti a fair play-t és a sport biztonságát.
A korábbi olimpiai bajnok hangsúlyozta, hogy Khelif DNS-tesztjei egyértelműen kimutatták, hogy XY kromoszómával rendelkezik, ami biológiailag férfi genetikát jelent.
„Khelifnek 2022-ben és 2023-ban is elkészült a teszteredménye, DNS tesztet végeztettünk 2022-ben, aztán 2023-ban az IBA már nélkülem megismételte ezt a tesztet. Mind a két teszt azt mutatta, hogy XY kromoszómával rendelkezik”
– ismertette Kokó.
Kovács István azt is elmondta: a Khelif esetében végzett tesztek nem orosz befolyás alatt álltak, hanem független vizsgálatok eredményei voltak, amelyeket Isztambulban és Újdelhiben végeztek. Az eredményeknek semmi közük nem volt Oroszországhoz vagy annak vezetéséhez, és a Nemzetközi Boksz Szövetség elnöke nem befolyásolta a vizsgálatokat. Az eredmények tehát hitelesek, és azt bizonyítják, hogy Khelif genetikailag nem felel meg a női mezőny követelményeinek.
Kokó kiemelte, hogy a női ökölvívásban a genetika kiemelten fontos szerepet játszik, és Khelif esetében ez a genetikai különbség súlyos veszélyt jelent a sportolók számára. Szemléletes példát is hozott: Khelif eltörte az olasz bokszoló orrát, míg a magyar Hámori Luca nem mert teljes erőbedobással küzdeni ellene, mert férfiként érzékelte őt a ringben.
Kokó szerint egy ilyen helyzetben, ahol a genetikai különbségek ekkora előnyt biztosítanak, a sportág nem engedheti meg, hogy ilyen versenyzők induljanak, hiszen az ökölvívásban az egészségvédelem és a fair play a legfontosabb szempontok.
Az interjú során felmerült, hogy Khelif genetikai előnyei ellenére miért engedélyezték a részvételét az olimpián. Kokó elmondta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szabályzata nem követeli meg a genetikai vizsgálatokat, csupán az útlevél bemutatását, amelyben az állt, hogy a sportoló nő. Ez alapján Khelif indulhatott a női mezőnyben, ami Kokó szerint nonszensz. Szerinte ez a helyzet azt eredményezi, hogy egy olyan személy lett olimpiai bajnok, akinek a dicsősége több mint kérdőjeles.
Kokó azzal érvelt, hogy Khelif tisztában van a saját genetikai adottságaival, és ezt tudatosan használja ki a versenyeken. Kiemelte: Khelif a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon megtámadta azt a döntést, amely kizárta őt a világbajnokságról, de később indoklás nélkül visszavonta a keresetet. Ez arra utalhat, hogy Khelif maga is tisztában van azzal, hogy a helyzete kérdéseket vet fel, és nem kívánja tovább bonyolítani a helyzetet.
Az interjú végén Kokó felvetette, hogy a női boksz jövője szempontjából rendkívül káros lehet, ha hasonló esetek fordulnak elő. Szerinte a szülők és a fiatal lányok el fognak fordulni a sportágtól, ha azt látják, hogy olyan versenyzőkkel kell megküzdeniük, akik genetikailag előnyben vannak. Kokó hangsúlyozta, hogy a női ökölvívás számára létfontosságú, hogy megőrizzék a sportág hitelességét és biztonságát, és ehhez szigorúbb szabályozásra van szükség, amely kizárja az ilyen tisztességtelen előnyöket.
A Heti Napló interjúját Kokóval itt tudod megnézni:
.
(atv.hu)
