A magyar ügyészség nem jutott még dűlőre az ügyben, folyton azt bizonygatják, hogy az Európai Ügyészség nem járhat el.
Pedig az Európai Ügyészség nyomoz a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében.
Magyarország ugyan nem tagja a szervezetnek, ám úgy tűnik, EU-s döntés született: minden uniós forrásokat érintő ügy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik – derült ki a Transparency Internationalnak korábban megküldött levélből.
Nyomoznak a magyar korrupció jelképévé vált lombkoronasétány miatt
A Transparency International Magyarország feljelentése nyomán
bűnügyi nyomozást indított az Európai Ügyészség a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében.
A korrupcióellenes szervezet erről tett közzé egy közleményt a honlapján.
Arról, hogy az Európai Ügyészség nyomoz, Ligeti Miklós, a TI magyarországi igazgatója ejtett el néhány idő előtti megjegyzést a nepszava.hu-nak adott július 15-i nyilatkozatában.
„Ez egy frontáttörésnek minősült, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem köteles eljárni. Végül mégis az a belső döntés született, hogy
az uniós források tekintetében mindig van hatásköre az Európai Ügyészségnek”
– fogalmazott akkor Ligeti.
Nyilatkozott az uniós szervezet
Tine Hollevoet az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője a Népszava kérdésére úgy fogalmazott:
„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak – köztük Magyarországnak – juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban”
„Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében”
– írta az EPPO.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója világossá tett a lapnak, hogy mi húzódik a háttérben. Mivel az Európai Unió központja Brüsszelben van, így a közös költségvetést megkárosító cselekedetek elkövetésének helye Belgium is. Így az elkövetés helyének
„Belgiumot is tekinthetik, így akár ott is vádat emelhetnek, ha kiderül, hogy az ominózust sétányt építő magyar cég nem megfelelően használta fel a forrásokat”
– tájékoztatott.
Mégis eljárhat az Európai Ügyészség, a Legfőbb Ügyészség mást mond
Az Európai Ügyészség korábbi – a Transparency Internationalnak küldött leveléből csak annyi derült ki hogy Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás miatt vizsgálódnak. Ez a a 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozik – írta a lap.
Erre reagált a Legfőbb Ügyészség, szerintük
„a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt – mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek – az EPPO nem járhat el”.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség pedig ezt írta:
„A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az ún. nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyben nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó– és Vámhivatal illetékes szerve nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.”
Ez a híres hírhedt lombkoronasétány
Az egész ország figyelemmel kísérte, hogy Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere fák nélküli lombkoronasétányt alakított ki a település határában, amelyre egyébként 60 millió forint EU-s támogatást is kapott. Az ügy futótűzként terjedt el az interneten. A közösségi oldalakon rengeteg mém és vicc született az abszurd esettel kapcsolatban.
