A politika a közösségben élő ember megkerülhetetlen valósága – mutatott rá Gyurcsány Ferenc.
„Vitám van egy értelmiségi csoporttal”
– olvasható Gyurcsány Ferenc friss Facebook-posztjában. Mint kifejtette, azokra gondol, akik csak azért, mert a szakmájukban remekelnek és a szélesebb nyilvánosságban is jól cseng a nevük, azt gondolják, hogy a politika világában is megmondóemberek lehetnek anélkül, hogy a saját szakmájukban elvárt és megkövetelt igényességgel mondanának véleményt.
„A politikai megmondóember szerepében tetszelgő, a nyilvánosságban lubickoló értelmiségiek soha semmiért nem vállaltak felelősséget”
– fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke. Hozzátette, hogy ezeknek a személyeknek fel kellene tenniük önmaguknak a kérdést:
„vajon rendben van-e, amit ők csináltak, csinálnak az elmúlt harmincnégy évben?”
Gyurcsány Ferenc bejegyzését változtatás nélkül idéztük
„Értelmiség és politika
A politika a közélet világa. Ilyen-olyan módon mindenki részese. Vagy alakítja, vagy nem, alkalmazkodik hozzá vagy lázad, esetleg egyszerűen csak távol akar maradni, ezért nem foglalkozik vele, de bárhogy is, a közéletnek mind részei vagyunk. Van róla véleményünk, az is vélemény, hogy nincs véleményünk, a politika a közösségben élő ember megkerülhetetlen valósága.
Az értelmiséginek tekintett szakmák művelőinek megkülönböztetetten fontos szerepe van a politikában. Értelmiségiek nélkül nincs politika. Ösztönök, vágyak, álmok lehetnek, de politika nem.
Egy kultúra nélküli családba születve én is kapaszkodtam, hogy ebbe az értelmiséginek nevezett világba kerüljek. Ha fel is értem a létra valahányadik fokára, látom magamat és ezt az értelmiségi világot kívülről is.
Szédítően okosak. Soha nem leszek már olyan.
Kiábrándítóan gyávák. Bár vannak bátrak is.
Magamutató nárcisztikusok, vagy dehogy, felelős népnevelők, vagy hogy is kell ezt mondani.
Nincs olyan, hogy értelmiségi, vannak ilyenek és olyanok.
Vitám van egy értelmiségi csoporttal.
Azokkal, akik csak azért, mert a szakmájukban remekelnek és a szélesebb nyilvánosságban is jól cseng a nevük, azt gondolják, azt mutatják, arra tartanak igényt, hogy a politikának nevezett univerzum világában is megmondó emberek legyenek anélkül, hogy a saját szakmájukban elvárt és megkövetelt igényességgel mondanának véleményt.
Már elnézést, de miért lenne önmagában igazabb egy jónevű színész véleménye, mint az én kötcsei napszámos ismerősömé?
A politikai megmondó ember szerepében tetszelgő, a nyilvánosságban lubickoló értelmiségiek soha semmiért nem vállaltak felelősséget. (Sem 2006-ban, sem 2010-ben, sem 2022-ben, sem 2024-ben, hogy csak néhány kulcsévszámot mondjak.)
Csak azért nem mondok neveket, mert az sehova nem vezet.
Pár tucat pesti (budai) értelmiség akarja magamutogatóan meghatározni a politikát anélkül, hogy bármilyen felelőséget viselne mindenkori álláspontjáért és annak következményeiért, azon túl, hogy saját köreikben jókat vihognak rajtunk, politikusokon.
Fertőzött hely lett Magyarország.
Van velünk baj, velünk, politikusokkal. Nyilván velem is, de tudják, rajtunk minden nap elverik a port. Én nem akarom elverni a port a fent körülírt értelmiségieken. Akkor se, ha lenne hozzá kedvem.
Csak azt mondom, hogy ha ezek a magukat vátesznek hívő hősök jobb országot akarnak, akkor először tegyék fel önmaguknak a kérdést: vajon rendben van-e, amit ők csináltak, csinálnak az elmúlt harmincnégy évben?
Segítek, szerintem nincs.
Ők is okai annak, hogy itt tartunk.
Hogy én is?
Ez igaz.
De én az vagyok, aki küzd, küzd mindenével, felelőséggel, önmagával, a nyilvánosság előtt is.
Egyébként meg mondják, elismerve, hogy szépírásban jeleskednek, miért vállaltak mostanában felelősséget? Ha úgy látják, hogy nincs igazam, mert mégis megesett, hogy felelősséget vállaltak a nyilvánosságban referenciaként beállított politikai véleményük következményeiért, okvetlenül értesítsenek.
Válaszaikat az [email protected] címen kiábrándultan fogadom.”
(Gyurcsány Ferenc/Facebook)
