Döntött az Alkotmánybíróság az élelmiszer-árstop kapcsán felmerült panaszokról.
Közel két évvel a kihirdetés után döntött az Alkotmánybíróság (Ab): egy pontban Alaptörvény-ellenesnek találták a Fidesz élelmiszer-árstopját – írta meg a hvg.hu.
Nem kapkodta el a döntést az Alkotmánybíróság az árstop kapcsán felmerült panaszok ügyében
A jogszabálysértő kereskedők boltjának akár fél évig tartó bezárása volt az egyetlen pont,
amelyben Alaptörvény-ellenesnek találta az élelmiszer-árstopot az Alkotmánybíróság. Az érintett cégek összes többi panaszát azonban elutasította.
Mint ismert, az Orbán-kormány 2022 elején fagyasztotta be számos alapvető élelmiszer bolti árát. Néhány hónap múlva a listát kiegészítette a krumplival és a tojással, és ehhez azután is ragaszkodott, hogy
a kereskedők mellett a fideszes vezetésű Agrárkamara is kérte az árstop megszüntetését.
Az Alkotmánybírósághoz 3 panasz érkezett – az első már 2022-ben –, ám a döntést meghozó üléseket majdnem két évvel később tűzték napirendre. A panaszok egyik fontos eleme az volt, hogy
a cégek nem kaptak elég felkészülési időt beszállítói szerződéseik megváltoztatására.
Előfordult, hogy egy rendelet közzététele és hatályba lépése között csak néhány óra állt (volna) rendelkezésükre.
Mindez sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
Orbánék visszaéltek a hatalmukkal
A panaszosok szerint Orbánék visszaéltek jogalkotói hatalmukkal. Többször az utolsó pillanatban hosszabbították meg az árstopot, pedig a megszüntetését ígérték. A hosszabbítást hol a koronavírus-járványra, hol a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva tették. Ezeknek azonban kevés közük van a hazai élelmiszerárakhoz.
A vállalkozáshoz való jogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozták az új szabályok.
A vállalkozások csak 40–100 forintos veszteséggel tudták értékesíteni az ársapkás termékeket. Így több milliárd forint veszteséget kellett elviselniük, azaz a költségeik sem térültek meg.
Az állam csökkenthette volna az áfát,
ahogy azt többen is szorgalmazták, de ezt nem tette meg. A kereskedelmi tevékenységtől való eltiltás pedig a panaszosok szerint a kisajátításhoz mérhető súlyú beavatkozást jelent.
Az Alkotmánybíróság óvatosan bírálta Orbánékat
Az Alkotmánybíróság a beadványokkal kapcsolatban megjegyezte:
veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek.
Ezekre pedig nem lehet kellő felkészülési időt adni. A 15-17 napos idő nem tekinthető túl rövidnek, mert alapélelmiszerekről volt szó. Az Ab ugyan elismerte, hogy tényleg előfordult egyszer, hogy
a felkészülési idő mindössze néhány órát tett ki, s az ráadásul munkaidőn kívülre, az éjszakai órákra esett.
Ám ebben az esetben két hétig még nem büntettek a hatóságok, tehát a kellő felkészülési idő követelménye itt sem sérült.
Azt viszont alkotmányos követelményként kimondta az Ab, hogy egy napon belüli ismételt ellenőrzés után csak akkor szabad újra büntetni, ha közben volt reális lehetősége a kereskedőnek arra, hogy az újabb ellenőrzés időpontjáig eleget tegyen a kötelezettségének.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a támadott szabályozás és az Alaptörvény között
„nem áll fenn olyan alkotmányjogi összefüggés, amely megalapozná a vállalkozás szabadságába történő beavatkozás tényét”.
A maximált ár bevezetése nem eredményezte az adott piacra való belépés nehezítését vagy ellehetetlenítését. Továbbá nem valamely tevékenység folytatásával kapcsolatos szubjektív feltételt írt elő.
Orbánék az árstop alatt rendszeresen razziáztak
Beszámoltunk arról, hogy február elején Szentkirályi Alexandra – akkor még kormányszóvivő, később a Fidesz főpolgármester-jelöltje – az „árstoprazzia” eredményeiről beszámolva kijelentette: az alapvető élelmiszerek árára vonatkozó előírásokban „nincs bocsánat”. Mint fogalmazott: a szabályok azért vannak, hogy senkinek ne „üres kosárral kelljen hazamennie”. Az akkori fogyasztóvédelmi ellenőrzés 468 boltra terjedt ki,
csupán 99 üzletben nem találtak jogsértést
– tette hozzá a kormányszóvivő.
Ez azt jelenti, hogy Orbánék élelmiszer-árstopjának nem volt könnyű megfelelni.
(Kiemelt képünk illusztráció)
