Kaja Kallas lemondott, de nem bukás vezetett a távozásához. Az eddiginél is fontosabb pozíciót kapott.
Hétfőn lemondott Kaja Kallas észt miniszterelnök. Megírtuk, hogy a 47 éves kormányfő azért távozik tisztségéből, mert ő lett
az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kaja Kallas Észtország első női miniszterelnöke volt, lemondását Akar Karis elnöknek nyújtotta be az elnöki palotában tartott megbeszélésen. Karis elnököt a BNS balti hírszolgálat idézte, miután összegezte a miniszterelnök elmúlt három és fél éves tevékenységét – fogalmazott az index.hu.
Az elnök kijelentette, hogy ennek az időszaknak olyan fontos sarokpontjai voltak, mint a Covid-járvány, a gazdasági recesszió és az Oroszország támadásával indult háború Ukrajnában. Elmondása szerint a kormányfő vezetésével
Észtország Európa egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajnának,
miután azt Oroszország 2022-ben megtámadta.
A miniszterelnök hárompárti kabinettel dolgozott, így annak lemondását is maga után vonja Kallas lépése. Kabinetjét az általa vezetett jobbközép-liberális Reformpárt, a balközép Szociáldemokrata Párt és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt alkotta, a kormány ügyvezetőként tovább dolgozik az átmeneti időszakban.
Az új kabinet várhatóan július végén vagy augusztus elején alakulhat meg.
Már tudják, ki lesz az utódja
Már június 29-én bejelentette a Reformpárt, hogy Kristen Michalt, régi tagját és éghajlatvédelmi miniszterét, választotta miniszterelnök-jelöltnek Kallas helyére, akinek utolsó fő feladata az volt, hogy Észtországot képviselje a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón – írta a portál. Michal kinevezését az államfőnek és a 101 fős parlamentnek kell jóváhagynia, ahol a koalíció megfelelő többséggel rendelkezik. Michal tavaly április óta tölti be a klímaügyi miniszteri tisztséget – írta az MTI.
Az ukrán külügyminiszter áttörésnek tartja Kallas kinevezését
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére – tudósított az MTI.
Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. Így idézték a minisztert:
„Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője”.
Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy
az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál „puhább” politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben.
„Éppen ellenkezőleg, készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” –
nyomatékosította a tárcavezető. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.
Orbánék nem örültek az uniós jelöléseknek
Június végén megírtuk, az Európai Parlament három mérsékelt frakciója döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A megállapodást Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron hozta tető alá.
Ennek keretében Ursula von der Leyent újra jelölték az EB elnökévé, sorsa a héten dől el, hiszen az Európai Parlamentnek még meg kell őt választania. A volt portugál miniszterelnök, a szociáldemokrata Antonio Costa kapja az Európai Tanács elnöki posztját. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pedig az észt miniszterelnök, a liberális Kaja Kallas lesz.
Orbán Viktor már akkor kifakadt, amikor megtudta, hogy a vezető tisztségekről megkezdődtek a tárgyalások.
Beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor az EU-s vezetők találkozója után különös bejegyzést osztott meg a közösségi oldalán. Bejegyzésében ismét a háborút emlegette, ami azért is érdekes, mert kiderült, hatalmas összegeket utalt ki a választások előtti hónapokban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A pénz pedig a háborús propagandára ment el.
