Mindenki úgy szeret és azt szereti, ahogy és akit akar – szögezte le csütörtöki Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc.
Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor kormánya megsérti a kötelességét
A Demokratikus Koalíció elnöke írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár sok politikai vitájuk volt, azonban azt nem gondolta volna, hogy az LMBTQ ügyében is vitába keverednek.
Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban reagált közösségi oldalán, hogy két hete interjút adott Rónai Egonnak, az egyik kérdésre adott válasza pedig egyesekből heves reakciókat váltott ki.
Mint írta, az állam kötelessége a sze*uális identitás szabad megválasztásának, szabad megélésének védelme, az ehhez szükséges szabályozás megalkotása, érvényesítése, a mindezeket szolgáló intézmények működtetése.
Hozzátette: Orbán Viktor kormánya ezt a kötelességét megsérti.
Gyurcsány Ferenc bejegyzését alább közöljük:
„LMBTQ
Mindenki úgy szeret és azt szereti, ahogy és akit akar
– gondoljuk mi hivatalosan, mint DK, és ugyanezt gondoljuk magánemberként is. Ugyan sok politikai vitánk volt, van, de azt nem gondoltam, hogy ebben az ügyben is vitába keveredünk. Két hete interjút adtam Rónai Egonnak az Index.hu podcastjében, és az egyik erre vonatkozó kérdésre adott válaszom párakból heves reakciókat váltott ki.
Többször visszahallgattam a kérdéses részt, elolvastam az arról megjelent tudósításokat. Nem nyitom ki most a vitát, hogy mennyire fogalmaztam valóban félreérthetően, aztán azzal se foglalkozom, hogy mennyire volt pontatlan egyik-másik tudósítás, azzal meg végképp nem, hogy a DK-t és engem valamennyire ismerve mennyire kell rosszhiszeműnek lenni ahhoz, hogy úgy értelmezzék a nyilatkozatomat, ahogy az előfordult, egyszerűen viszonylag száraz módon összefoglalom, hogy mit gondolunk mi a szabad szerelem dolgáról:
A szabad szerelem alkotmányos alapjog
1. A szabad szerelem alkotmányos alapjog. Ebben nincs érdemi közéleti vita. A közélet és a magánvilág határán abban viszont már van, hogy mit jelent a szerelem szabadsága. Ellenkező nemű párok megölelhetik egymást nyilvánosan, senki nem akad fenn, ha kézenfogva sétálnak, ha nyilvános helyen megcsókolják egymást. És ha ugyanezt azonos nemű párok teszik? Jogilag ez nem tilos, de tudjuk, hogy sokan, bár talán egyre kevesebben, ezt gyalázatos viselkedésnek tartják. »Otthon, a négy fal között azt tesznek, amit akarnak, de nyilvánosan ez közbotrány okozás« – hangzik el nem egyszer.
2. Az állam kötelessége a sze*uális identitás szabad megválasztásának, szabad megélésének védelme, az ehhez szükséges szabályozás megalkotása, érvényesítése, a mindezeket szolgáló intézmények működtetése.
Orbán Viktor kormánya ezt a kötelességét megsérti,
korábban érvényes szabályokat az érdekeltek tiltakozása ellenére szigorított, egyes jogok gyakorlását kifejezetten megnehezítette. Új szabályokat alkotva a homosze*ualitást összemossa a ped0fíliával, durva, hazug hangulatot keltenek az LMBTQ-közösségekkel és tagjaikkal szemben.
A Demokratikus Koalíció támogatja az LMBTQ-közösség küzdelmét
3. Mindeközben élethelyzetek sokaságában szenvednek hátrányt az LMBTQ-közösség tagjai. Szerintünk indokolt és szükséges ez ellen fellépni, mi támogatjuk az LMBTQ-közösség ezirányú küzdelmét.
Szerintem két olyan kérdés van, ami az előzőeken túlmutat, és vita tárgya:
1. Valóságos-e az a veszély, hogy miközben az önmagukat progresszívnek tekintő közéleti szereplők (mi a DK-t ebbe a körbe soroljuk) a különböző, köztük a sze*uális kisebbségek sérelmeinek orvoslásával, életük jogosan elvárt jobbításával törődnek, aközben a dedikált figyelmet nem élvező, de sok gonddal küszködő más társadalmi csoportok úgy érezhetik, hogy velük, az ő képviseletükkel nem foglalkoznak eléggé? Van-e ilyen kockázat ma Magyarországon?
2. A jelenlegi kormány minden gyalázatos próbálkozása ellenére növekedett az LMBTQ-közösségek és tagjaik jogainak társadalmi elfogadása, e jogok kiterjesztésének támogatása. Az Orbán-kormány leplezetlen jogkorlátozó magatartása ezekben a kérdésekben nem a többséget képviseli. Ezért nem csak elméleti értelemben fontos az a kérdés, hogy a mindenkori politikai többség felhatalmazása kiterjed-e arra, hogy a társadalom nagy erkölcsi kérdéseiben, a közösségi identitást is érintő ügyekben a politikai hatalom eszközeivel a maga, adott esetben kisebbségi meggyőződését képviselve akár a társadalmi többséggel szemben is fellépjen és kötelező érvényű jogszabályokat alkosson?
Ha az első három pontban foglalt állításokkal bárkinek vitája van velünk, esetleg az utóbbi két kérdésben el akarja mondani a véleményét,
akkor nyitottan állunk rendelkezésre.”
(Gyurcsány Ferenc/Facebook)
